fbpx

laktátküszöb

Értsd a tudományt: Mi is az a futógazdaságosság?

A futógazdaságosság azt az információt adja nekünk a futásnál, amit egy autó fogyasztása jelöl a vezetésnél. Jelesül, hogy az autó aerodinamikai és más jellemzői révén mennyire gazdaságos a kocsi fogyasztása, mennyi üzemanyagot használ el adott sebességen. Minél kevesebb benzin szükséges egy táv megtételéhez, annál nagyobb az autó hatékonysága, és a hatótávja. Futásnál ugyanezt vizsgálhatjuk, csak az üzemanyag helyett a gazdaságosság mértékét az elhasznált oxigén, és ebből kifolyólag a felhasznált energia mennyisége jelzi. A pl. spiroergometriás méréssel is vizsgálható jelenség azt mutatja meg, mennyi oxigént (=üzemanyagot) használsz fel egy tempó fenntartásához. (Az energiatermelő folyamatokhoz amik a mozgáshoz szükséges energiát előállítják, oxigén

Értsd a tudományt: Time to exhaustion (TTE)

Az elmúlt időszak kihagyása után egy olyan érdekes fogalommal indítjuk újra a sorozatot, ami a korábban tárgyalt küszöbértékekhez, legfőképpen az anaerob küszöbhöz, és az ott leadott teljesítmény méréséhez kötődik. A legutoljára tárgyalt wattmérés egyik új mérőszáma sokat segíthet abban, hogy elszakadhassunk a “nagy könyvben” megírt, előre meghatározott értékek használatától az edzéseink során. Az TTE-t folyamatosan használva, nyomon követhetjük a fejlődésünk ütemét és azt, hogy az edzések egymásra épülő elemei hogyan is befolyásolják a teljesítményünket. Az anaerob küszöbbel (= laktátküszöb, tejsav küszöb) kapcsolatban említettük már, hogy régi szabály szerint ez az az intenzitás, ahol a szervezet anyagcseréje nagyjából egy órán keresztül

Értsd a tudományt: Laktátküszöb vs. VO2max

Mi a fontosabb? A laktátküszöb vagy s VO2 max? A laktátküszöb és a VO2max bejegyzéseket elolvasva már nagyjából Te is tudod a választ, ha gyakorlati szempontból keresünk egy megbízható számot, ami segít megjósolni a leendő teljesítményünket. A mostani bejegyzést így akár be is fejezhetnénk itt, de még azért húzom kicsit az időt, így összehasonlítjuk, mi is a különbség a két érték között, mikor melyiket is érdemes nézni, vagy használni a gyakorlatban. 😊 A VO2max egy elméleti plafonja az aerob teljesítőképességednek, amit a gyakorlatban maximumhoz közeli intenzitáson végzett edzések során fogsz használni. A perdöntő az 5-10-21-42 kilométereken és ultrákon nem ez

Értsd a tudományt: A laktát

Bűnös vagy ártatlan? A laktát: Az előző részek után már jól tudod, hogy ha túl magas az intenzitás, amin futsz és átléped az anaerob küszöbödet, a laktáttermelődés (az anaerob energiatermelési folyamat egyik mellékterméke) olyan üteművé válik, hogy a a szervezet már nem képes megbirkózni vele, és jön a sokat rettegett “elsavasodás”. Ez a folyamat pedig lassulással, az izomban égő érzéssel, végső soron pedig akár a verseny feladásával is járhat. De mindez csupán a sokat szidott laktát következménye lenne? A válasz az újabb kutatások alapján egyértelmű: NEM. A laktát ugyanis üzemanyag a szervezet számára. A dolgozó izmok sejtjeibe bejutva részt vesz

Értsd a tudományt: A laktátküszöb

Mi az a laktátküszöb? Gyakran hallott fogalom ismét a terítéken. Bár a múlt héten tárgyalt Vo2max is fontos paramétere az edzettségednek, de a valós állóképességi teljesítmény meghatározásánál a laktátküszöbnek, vagy az ahhoz kapcsolódó sebességnek van igazán nagy szerepe. Míg ugyanis a VO2max csak rövid ideig (2-5 perc) tartható intenzitás, az igazi “show-stopper” a versenyeken a laktátküszöb lesz. Ez az a pont az intenzitási skálán, ami huzamosabb ideig tartani tudsz, de ha nem vigyázol, és gyorsabban mész a kelleténél, jön a “kalapácsos ember” és szétveri a lábaidat, vagyis elsavasodsz. Sokan szeretik összehasonlítgatni a laktátküszöbüket másokéval. Ezeknek az értékeknek azonban csupán az