fbpx

futótechnika

Garmin: Futóedzés a gyakorlatban

Mennyire tudod kihasználni a Garmin sportórád által nyújtott szolgáltatásokat? Tudod mi az a függőleges oszcilláció, a lépéshossz, vagy a lépésfrekvencia, és tisztában vagy az összefüggésekkel? Ha nem, és mélyebbre ásnád magad a témában, mint a pulzus- és tempóadatok, akkor Szilágyi Tibi futóedzőnk alábbi írását érdemes figyelmesen elolvasnod! Ez a bejegyzés egy – csak a felszínt érintő- szubjektív és gyakorlatorientált vázlata lesz annak, hogy én, mint edző és sportoló mely adatokat tartom fontosnak és hasznosnak a Garmin által mérhető temérdek információ közül, és hogy azok miért fontosak számomra. Rengeteg helyen lehet találkozni a működési elveket, pontosságot szinte mérnöki módon taglaló elemzésekkel,

Terheléssel kapcsolatos funkciók a Garmin órákban

Mint az pulzusmérő órák hasznosságával foglalkozó bejegyzésben már érintettük (katt ide), a manapság kapható óráknak a széleskörű felhasznáhatóságuknak és a nagy tudásuknak köszönhetően mind edzés alatt, mind a hétköznapok során nagy hasznát tudod venni, hogy fontos információt gyűjts az edzéseidről, a szervezetedről, és hogy jobban megismerd magad. Most egy kicsit nézzük meg jobban, mit is tudhatsz meg az edzéseidről a Garmin órák segítségével. Az edzéselmélet egyik alapvetése, hogy mindenkinek specifikusan a sportága – és jelen esetben állóképességi sportoknál – a választott távja igénybevételének megfelelően kell készülnie. Ez csak akkor lesz hasznos, ha szem előtt tartod a személyre szabottság mellett a

7 érv a futópados futások mellett

A futópad megosztó téma a futók körében. Vagy szeretik, vagy utálják, ritkán van, aki semleges vele kapcsolatban. Szilágyi Tibi, kiemelt futóedzőnk írásában megmutatjuk, miért érdemes kipróbálnod, ha eddig fáztál a futópados edzésektől. Az ősz beköszöntével, lassan haladva a még zordabb tél felé egyre megszokottabbá válnak a hideg sötét reggelek, és a korán lenyugvó nap. Így egyre nehezebb futócipőt is húzni, motiváltnak maradni, vagy éppen egyszerűen biztonsággal megfutni a megszokott köreinket. Sokan ilyenkor állnak le az edzéssel, vagy térnek át teljesen más jellegű sportra, míg mások váltanak, és elkezdenek futópadon futni, amikor a szabadban már nem tudnak vagy nem akarnak. Mivel

Miért vegyél sportórát? Például pulzusmérésre!

A sportórák egyik leggyakrabban használt  és mindenki által ismert alapfunkciója a pulzusmérés. Sokan kezdetben csak ezért és a GPS funkció miatt ruháznak be egy órába, és később barátkoznak meg a töménytelen egyéb funkcióval, melyek jóval tudatosabbá tehetik a felkészülést amellett, hogy személyre szabják és szórakoztatóbbá is teszik az edzéseket. Most – az egyéb sportágspecifikus funkciók helyett – nézzük meg kezdésnek röviden miért is érdemes használni a “pulzusmérőt” az edzéseken. Sokaknak már ismerős a téma, de egy gyors összefoglalás hasznos lehet azoknak akik még csak most gondolkoznak egy óra beszerzésén, vagy szeretnének kicsit jobban elmélyedni később a témában. A te fordulatszámmérőd

4 élethelyzet, amiben segít a mozgáselemzés

A diagnosztikai módszerek közül nem csak a teljesítménydiagnosztika segítheti a futókat, hanem a mozgáselemzés is. Gyakran keverik össze a kettőt. Míg az első a teljesítményt méri, utóbbi a hatékonyságot. Hogy miért érdemes választani a futómozgáselemzést, arra hoztunk most 4 lehetséges indokot. 1️⃣ Visszatérő, nem múló sérülések futás közben A futás-mozgáselemzés kiváló diagnosztikai eszköz, mely segít feltárni a futás során jelentkező fájdalmak okait. Ilyen lehet például egy nem megfelelő futócipő, ami nem tartja a lábat, vagy nagyon elhasználódott. Lehetnek olyan problémák is, amelyek a hétköznapok során kialakult kontrkatúráknak, izomgyengeségeknek a következményeként okoznak problémát, kellemetlen érzéseket. 2️⃣ Akut sérülés/műtét utáni visszatéréskor Hasznosnak

Értsd a tudományt: Edzés periodizáció

Az év vége közeledtével már nem csak az őszi versenyekre készülünk, de sokan már a következő évet tervezik. A megfelelő eredményhez több mindenre van szükség, mint simán a naptárra bökni, és befizetni a nevezési díjat egy versenyre. Ma az edzés periodizációt vesszük górcső alá. A periodizáció az egyik legfontosabb és legszubjektívebb eleme az edzéstervezésnek. Bár sokan előre meghatározott, merev sémának tekintik, egyáltalán nem az. Maga a fogalom nem takar mást, mint a szezon/felkészülés felosztását különböző ciklusokra (mikro, mezo és makro), melyeknek mindegyike külön, előre meghatározott célt szolgál. Ezek a periódusok egy héttől egészen akár több éves ciklusig is terjedhetnek, és

Értsd a tudományt: Az izomgörcs, és ami mögötte van

izomgörcs

Áttételesen a keményebb edzéseknél maradva, de átevezve a sérülések területére, röviden azt szeretném bemutatni ebben a bejegyzésben, miért alakul ki tévesen az az elképzelés, hogy a kemény edzések sérülésveszélyesek, és milyen okai vannak valójában az edzések közben kialakuló görcsöknek, sérüléseknek. Nem megfelelő folyadék- és ásványianyag-pótlás Mint sokan tudjátok, az egyik legközkeletűbb és legismertebb oka az izomgörcsöknek a nem megfelelő ásványianyag- és folyadékpótlás, ami szerint az izomsejtekben lecsökkenő elektrolitok szintje gátolja azok megfelelő működését, kontrakcióját, és ilyenkor a nem megfelelő üzemelés hatása az izomgörcs, vagyis a rostok kóros, összehúzódott állapota. A háttérben az áll, hogy a különböző ásványi anyagok nem csak

Értsd a tudományt: Intervall edzéstípusok

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében az intervall edzéstípust vesszük górcső alá. Elengedhetetlen része az állóképességi felkészülésnek! Bár az előző alkalommal, amikor a megszakításos módszerekről írtam, már érintettük az intervallumos edzéseket is, úgy gondolom fontosságuk, és a sokszor  a módszerrel szembeni ellentmondásos érzelmek miatt fontos kicsit több szót említeni erről az edzés típusról. Vannak akik szerint felesleges használni, csak a “profiknak” való, valamint a sérülésveszély és a vele járó magas intenzitás miatt felesleges csinálni annak, aki az állóképességét akarja javítani. Mások ezzel szemben esküsznek rá, és akár az egészséges mennyiségnél is többet csinálnak a résztávokból. Nem csak a profik privilégiuma

Értsd a tudományt: Megszakított futások

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében azt mutatjuk meg, hogy a megszakításos futóedzések alatt pontosan mit értünk. Ezekkel az edzésekkel valószínűleg már találkoztál, ha edző írja a futóedzéseidet. A legutóbb részletesen bemutatott folyamatos futásoknak gyökeresen ellentéte ez a csoport. Míg azok a futások a versenyek jellegét imitálják jobban, vagyis azt, hogy egyben futod le az edzés távját különböző, általában alacsony és közepes intenzitáson, ritkán közelítve meg az anaerob küszöbödet, addig a szakaszos edzések a célversenyednél jóval magasabb intenzitású/magasabb sebességű, tervezett pihenőkkel megszakított futások. Ezekre az edzésekre mondják, hogy versenyspecifikusak, mert a versenyedhez szükséges képességeket speciálisan fejlesztik. Ezért a megszakításos futásokból

Értsd a tudományt: Folyamatos edzéstípusok

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében azt mutatjuk meg, hogy a folyamatos futóedzések csoportjában pontosan milyen edzéstípusok tartoznak. Ezekkel valószínűleg már találkoztál, ha edző írja a futóedzéseidet. Vágjunk is bele a közepébe! Ahogy legutóbbi cikkünkben kiderült, a folyamatos edzéstípusok inkább a “hagyományos”, vagy klasszikus állóképesség-fejlesztő és regeneráló futásokat tartalmazzák. A skála könnyebb felén a regeneráló futásokkal, míg az intenzív végén a laktátküszöb környéki sebességet fejlesztő tempófutásokkal. Legtöbben, akik elkezdenek futni, ezekkel az edzésekkel ismerkednek meg először, és nem is véletlenül. Egész éven át, de főleg alapozáskor ezek a futások kell, hogy kitegyék a lefutott kilométerszámunk nagy részét. Ez 70-90%ot jelent.