fbpx

pulzus

Garmin pulzuspánt-választó

Ha futó- kerékpár- vagy triatlonedzővel szeretnél dolgozni online rendszerben, az első dolog, amit kérni fog, hogy legyen egy sportórád a hozzá kompatibilis pulzuspánttal. Sokszor megkapjuk azt a kérdést, hogy mégis milyen pántot érdemes vásárolni? Ezzel a cikkel ebben a döntésben szeretnénk segíteni. Több márka is megtalálható a piacon, melyek közül három sportóra (nem okosóra, az más kategória!) emelkedik ki igazán a mezőnyből, melyekről minden bizonnyal már hallottál: a Polar, a Suunto és a Garmin. Mi utóbbit javasoljuk mindenki számára, hiszen a széles termékpaletta mellett a hazai márkaképviselete és szervizháttere is – túlzás nélkül állíthatjuk-  ennek a márkának a legjobb. 

A versenyspecifikus futóedzések sajátosságai

Ensport specifikus hét

Az előző cikkben (katt ide) azt tárgyaltuk, hogy mit is csinálunk az alapozás befejezése után. Most azt szeretném bemutatni, mit is fejlesztünk a felkészülési időszak versenyspecifikus edzései során. Elöljáróban fontos kiemelni, hogy minden edzés célja valamilyen adaptáció kiváltása szervezetben, vagyis annak elérése, hogy a versenyre jellemző terhelésnek egyre magasabb szinten és egyre tovább tudjon ellenállni a szervezetünk. Ehhez minden esetben egy inger kell, ami ezt az adaptációt kiváltja. Ez az inger pedig az edzés.  A specializáció során ezekkel az ingerekkel, a kiválasztott távunkhoz szükséges komponenseket tudjuk egyre magasabb szintre fejleszteni, speciálisan az adott képességet célzó edzésekkel. Az edzéstípusok változatossága/sokszínűsége ellenére

Élet az alapozáson túl: Versenyspecifikus edzések

Ensport specifikus hét

Mi történik az alapozó időszak után? Miért fontos, és miként épül rá az azt következő, felkészítő időszak? Erről lesz szó ebben a cikkben. A téli alapozás végeztével (- a célversenytől függően többnyire – március körül átlépünk a változatosabb, intenzívebb edzések időszakába. Itt a sok esetben alapvetően mennyiségi munkát már a minőségi – úgynevezett versenyspecifikus – edzések váltják fel, amik táv, intenzitás és körülmények tekintetében kezdenek fizikálisan és – ezt sokszor alábecsülik – mentálisan is felkészíteni a versenyekre. Ennek az időszaknak az angol a „preparation” (magyarul: felkészülés) nevet adja, ami szintén hűen tükrözi az időszak lényegét. Ha nincsenek alapok, nem lesz

Így menj jól időfutamot triatlonversenyen!

Triatlonverseny

Egy triatlonverseny – bármekkora is legyen a táv – komoly kihívás. Sok apróságra kell odafigyelni, melyek másodperceket, perceket hozhatnak neked. Íme néhány tipp a kerékpáros számhoz, melyekre érdemes energiát fordítanod. Pedálfordulat és váltóhasználat Mindenkinek van egy ideális pedálfordulata. Az én triatlonosaimnál ez átlag 75-85 között van. Mindig egy tízes tartományt határozunk meg, síkra. Emelkedőn ennek a tartománynak az alján, esetleg alatta, lejtőn ennek a tartománynak a tetején esetleg felette mennek. valahogy így: Amikor újonnan kezdek dolgozni egy triatlonossal, akkor mindig figyelem, hogy mennyire használja azt a bizonyos „pöcköt” ott a kerékpár orrán. Ugyanis ez a bizonyos pöcök intézi azt el,

Intenzitás – Kulcs a fejlődéshez

Ensport specifikus hét

Nagyon sokszor, sok helyen lehet olvasni arról, hogy mennyire fontosak az alapok a sportteljesítményben. Nem is azt akarom cáfolni ebben a bejegyzésben, hogy ez nincs így. Inkább arról akarok írni, hogy ha ezek rendben vannak, az önmagában még nem elég/nem teljesen elég, tudni kell gyorsan is menni, magas pulzuson, magas intenzitáson. Erin Densham vs. Mag Erika Először vegyünk két sportolót, mondjuk az egyiket hívják Erin Denshamnek, és mondjuk legyen ausztrál triatlonista, és mondjuk nyerjen több ITU világkupát, legyen olimpián 12. helyen. Azért hozom fel őt példának, mert róla konkrétan tudom, hogy a VO2max értéke a 60-65 között volt egy mérésen,

Így lélegezz futás közben

Helyes légzés futás közben

Az erős, edzett légzőizmok, a hatékony légzéstechnika javíthatja a teljesítményt. De mit jelez a légzésed edzés közben, hogyan vegyél levegőt futás közben és mire figyelj oda? Mutatjuk! Lassíts! A teljesítmény mérésének egyik legkedveltebb és legszélesebb körben használt módja a pulzusmérés. A szívritmuson kívül azonban a légzésünk is megbízható visszajelzést adhat arról, hogy megfelelő intenzitási zónában vagyunk e. Ha alacsony intenztiáson kell(ene) futnod, de úgy érzed, hamar kifogysz a szuszból, vagy nagyon kapkodni kell a levegőt, akkor valószínűleg túl gyorsan futsz. (A híres beszéd-teszt: ha tudsz egész mondatokban, nyugodtan beszélni, akkor nem tolod túl.) Persze egy hegyi-résztáv vagy intervall esetén normális,

Garmin: Futóedzés a gyakorlatban

Garmin óra

Mennyire tudod kihasználni a Garmin sportórád által nyújtott szolgáltatásokat? Tudod mi az a függőleges oszcilláció, a lépéshossz, vagy a lépésfrekvencia, és tisztában vagy az összefüggésekkel? Ha nem, és mélyebbre ásnád magad a témában, mint a pulzus- és tempóadatok, akkor Szilágyi Tibi futóedzőnk alábbi írását érdemes figyelmesen elolvasnod! Ez a bejegyzés egy – csak a felszínt érintő- szubjektív és gyakorlatorientált vázlata lesz annak, hogy én, mint edző és sportoló mely adatokat tartom fontosnak és hasznosnak a Garmin által mérhető temérdek információ közül, és hogy azok miért fontosak számomra. Rengeteg helyen lehet találkozni a működési elveket, pontosságot szinte mérnöki módon taglaló elemzésekkel,

Értsd a tudományt: Wattmérés 2. rész

Wattmérés 2. rész Múlt héten a pulzust befolyásoló tényezőkről beszéltünk, és arról, hogy ezek milyen anomáliákat, nehézségeket okoznak bizonyos edzéstípusok esetén. Említettük a terepfutást, a rövid résztávokat, mint jellemzően olyan területek, ahol a pulzus alapú edzés használhatósága nem a legjobb. Most azt mutatom be pár gondolatban, hogyan tud ezen pontosítani a wattmérés. A módszer a testtömegünket, sebességünket/gyorsulásunkat használva egy objektív, a tereptől és minden más tényezőtől független adatban, a watt értékben mutatja meg, mekkora munkát is végzünk futás/bringázás közben. Teszi mindezt függetlenül tereptől, szintemelkedéstől, és intenzitástól vagy a résztáv hosszától. Lényegében azt tükrözi, mekkora erőt és milyen sebességgel fejtesz ki

Értsd a tudományt: Wattmérés 1. rész

Wattmérés 1. rész A sok mértékegység és töréspont után következzen egy újabb, egyre népszerűbb, de kicsit más jellegű fogalom, a wattmérés. A két részes leírás első felében a pulzus alapú edzések esetleges hátulütőit járjuk körül, amivel lényegében előkészítjük a talajt a második résznek, ahol azt mutatom be, milyen hiánypótló szerepe is van/lehet a wattmérésnek, ha igazán pontos adatokat szeretnél kapni magadról és a felkészülésedről. Nem nagy titok, hogy ezek egy része a most felvetett problémákkal kapcsolatos. A wattmérés, ami a kerékpár után a futást is egyre inkább meghódító új mérőszám/rendszer a pulzus helyett a futás közben leadott teljesítményt/munkát veszi alapul

Értsd a tudományt: Cardiac Drift (felszökő pulzus)

Cardiac Drift (felszökő pulzus) A keringésnél és az azt jellemző értékeknél maradva, ez a jelenség mindenki számára ismert lehet. Ha nem is hallottad még magát a kifejezést, biztos, hogy ezerszer találkoztál vele a saját “praxisodban” is. A magyarra nehezen lefordítható fogalom (talán a felszökő pulzus kifejezés írja le leginkább a jelenséget) nem más, mint amikor egyenletes, kényelmes tempó mellett, idővel elkezd felkúszni a pulzusod akkor is, ha nem változtatsz az intenzitáson. A jelenség még az alacsony erőkifejtésnél is megfigyelhető. Ennek a sokszor bosszantó jelenségnek (ilyenkor kezd el azon járni az agyad: Miért megy fel a pulzusom, ha nem is gyorsítok?