fbpx

értsd a tudományt

Értsd a tudományt: Intervall edzéstípusok

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében az intervall edzéstípust vesszük górcső alá. Elengedhetetlen része az állóképességi felkészülésnek! Bár az előző alkalommal, amikor a megszakításos módszerekről írtam, már érintettük az intervallumos edzéseket is, úgy gondolom fontosságuk, és a sokszor  a módszerrel szembeni ellentmondásos érzelmek miatt fontos kicsit több szót említeni erről az edzés típusról. Vannak akik szerint felesleges használni, csak a “profiknak” való, valamint a sérülésveszély és a vele járó magas intenzitás miatt felesleges csinálni annak, aki az állóképességét akarja javítani. Mások ezzel szemben esküsznek rá, és akár az egészséges mennyiségnél is többet csinálnak a résztávokból. Nem csak a profik privilégiuma

Értsd a tudományt: Megszakított futások

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében azt mutatjuk meg, hogy a megszakításos futóedzések alatt pontosan mit értünk. Ezekkel az edzésekkel valószínűleg már találkoztál, ha edző írja a futóedzéseidet. A legutóbb részletesen bemutatott folyamatos futásoknak gyökeresen ellentéte ez a csoport. Míg azok a futások a versenyek jellegét imitálják jobban, vagyis azt, hogy egyben futod le az edzés távját különböző, általában alacsony és közepes intenzitáson, ritkán közelítve meg az anaerob küszöbödet, addig a szakaszos edzések a célversenyednél jóval magasabb intenzitású/magasabb sebességű, tervezett pihenőkkel megszakított futások. Ezekre az edzésekre mondják, hogy versenyspecifikusak, mert a versenyedhez szükséges képességeket speciálisan fejlesztik. Ezért a megszakításos futásokból

Értsd a tudományt: Folyamatos edzéstípusok

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében azt mutatjuk meg, hogy a folyamatos futóedzések csoportjában pontosan milyen edzéstípusok tartoznak. Ezekkel valószínűleg már találkoztál, ha edző írja a futóedzéseidet. Vágjunk is bele a közepébe! Ahogy legutóbbi cikkünkben kiderült, a folyamatos edzéstípusok inkább a “hagyományos”, vagy klasszikus állóképesség-fejlesztő és regeneráló futásokat tartalmazzák. A skála könnyebb felén a regeneráló futásokkal, míg az intenzív végén a laktátküszöb környéki sebességet fejlesztő tempófutásokkal. Legtöbben, akik elkezdenek futni, ezekkel az edzésekkel ismerkednek meg először, és nem is véletlenül. Egész éven át, de főleg alapozáskor ezek a futások kell, hogy kitegyék a lefutott kilométerszámunk nagy részét. Ez 70-90%ot jelent.

Értsd a tudományt: Folyamatos vs. megszakított futások

Kicsit elszakadva az izomrostoktól, és azoknak a teljesítményünkre, a képességeinkre és korlázainkra gyakorolt hatásától, térjünk át azokra az edzésmódszerekre, amik segítségével ezeket a képességeket fejleszthetjük, vagy a meglévő korlátokat ledönthetjük. Ahhoz, hogy megfelelően tudd adagolni a számodra optimális terhelést a felkészülésed során, nem árt tisztában lenni, melyik edzés mit is fejleszt elsődlegesen, milyen fejlesztő hatásokat tudsz elérni bizonyos fajta futásokkal. A jobb megértéshez pedig érdemes az alapoktól felépíteni a csoportosítást, hogy Te is nagyobb biztonsággal tudd belőni, mikor milyen edzést lenne érdemes választanod. A két nagy kategória a folyamatos és a megszakításos futások csoportja. A nevük mindent elárul különösebb magyarázat

Értsd a tudományt: Izomrosttípusok és az edzések

Regisztrálj júliusban Prémium edzéstervezés szolgáltatásunkra díjmentesen! ✅ Az első 4 hét közös munka díjmentes (hosszabítás eseten áraink) ✅ A teljesítménydiagnosztikád 29.900Ft helyett 17.900Ft ➡️ ENSPORT Prémium regisztráció ➡️ Edzéstervezés infók ➡️ Teljesítménydiagnosztika infók A héten még mindig az izomrosttípusoknál maradva (lásd: az előző két részt), most nézzük meg röviden, mi mindent határozhat meg még az, hogy milyen rosttípus-dominanciával rendelkezik valaki. Röviden a lényeg: szinte mindent. Azt is meghatározza többek között, hogy mely típusú edzések lesznek túlnyomó többségben hatékonyak, milyen elosztásban, és mikor kerülnek be azok az edzéstervedbe. Hatással van arra, hogy mi lesz az erősséged vagy a gyengéd, mit meddig

Értsd a tudományt: Izomrosttípusok és a laktátszint

Regisztrálj júliusban Prémium edzéstervezés szolgáltatásunkra díjmentesen! ✅ Az első 4 hét közös munka díjmentes (hosszabítás eseten áraink) ✅ A teljesítménydiagnosztikád 29.900Ft helyett 17.900Ft ➡️ ENSPORT Prémium regisztráció ➡️ Edzéstervezés infók ➡️ Teljesítménydiagnosztika infók Tovább folytatva a hetekkel ezelőtt megkezdett gondolatmenetet az izomzat és annak jellemzőivel, funkcióival kapcsolatban, szeretném még egy újabb nézőpontból megvilágítani most, hogy mennyire sok mindenre hat ki az, hogy dominánsan milyen típusú izomrostokkal is rendelkezünk. A rostok aktív energiatermelő, raktározó és passzív energiatermelő (elasztikus) szerepe mellett az izmok azt is meghatározzák az anyagcseréjük és karakterük révén, hogy milyen intenzíven és mennyi ideig tudsz munkát végezni velük. Ez

Értsd a tudományt: Izomrosttípusok és a futósebesség

Az elmúlt alkalmakkor mind a talajfogás, mind az elasztikus energia (lásd lent a korábbi részeket) tárgyalása során sok esetben előkerült az izmok szerepe. Izomzatunk ugyanis mint láttátok, aktívan és passzívan is képes energiát termelni, tárolni és közvetíteni. Minden mozgásnak azonban az alapja mégiscsak az aktív, izomösszehúzódás vagy más néven kontrakció által létrehozott mozgási energia. Az pedig, hogy ezt milyen típusú izom végzi dominánsan a futó testében, óriási különbségeket okozhat. Meghatározza, mely távokon, milyen sebességeken lesz esély a legtöbbet fejlődni, milyen edzésmódszer/edzéstípus a legmegfelelőbb a számára, és még arra is kihatással lehet, hogyan értelmezzünk egy labordiagnosztikai jegyzőkönyvet vagy egy adott tejsavszintet,

Értsd a tudományt: Energiapocsékolás felsőfokon

Izommunka, testhő és az előrehaladás kapcsolata Ha edzésekről, teljesítményekről beszélgetünk (vagy olvasunk), mindig tempóban, pulzusban és most már egyre többször wattban adjuk meg, mennyire is volt intenzív vagy kemény a futásunk. Az intenzitás a sebességen, a kívülről látható teljesítményen kívül azt is meghatározza, mennyi energiára van szüksége a dolgozó izmoknak a mozgáshoz, és azt dominánsan milyen energiatermelő folyamatokon keresztül szerzi meg. Minél magasabb az intenzitás, annál nagyobb az energiaigény, mert annál több izomrostot aktiválunk és dolgoztatunk meg erősebben, és annál gyorsabban kell ennek az energiának a rendelkezésünkre állnia. Valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy ez az energia mind izommunkává alakul, és

Értsd a tudományt: Talajfogás, és ami mögötte van

Ez a sokakat érdeklő és nem egyszer nagy vitákat kiváltó terület, az eddig tárgyalt elasztikus energia/futásdinamika és futógazdaságosság témakörébe is beilleszthető könnyedén. Kicsit máshogy, mint a legtöbben hallottak már róla. A talajfogás biomechanikai és egészségügyi elemzésének nagymestere Dalma, így mély elemzést a témával kapcsolatban Ő tud adni ilyen téren, viszont az alapvető kapcsolatot a talajfogás módja és a futás hatékonysága/gazdaságossága között érdemes picit más szemszögből is megvizsgálni. Ugyanis nem csak a sérülésveszély és a futóstílus szempontjából van különbség a talajfogás egyes típusai között, de a megtermelt energia mozgásba való (vissza)juttatásában is óriási eltérések vannak. Ez pedig nem egy lebecsülendő terület!

Értsd a tudományt: Futásdinamikai mutatók

Egyre több óra tudja mérni a cikk témájául szolgáló adatokat, így valószínűleg sokan találkozott már a különböző elnevezések egyikével-másikával. Ezek a számok a futásunk során a mozgásunk mérhető, a futóstílusra és futógazdaságosságra is hatással bíró adatait mutatják meg. Segítségükkel pontos képet kaphatunk aktuális állapotunkról, gyengéinkről, erősségeinkről, az edzések során fejlesztendő területekről, de esetleg egy régebbi sérülés nyomairól, vagy egy közelgő új előjeleiről. Mivel a test egy összehangolt gépezetként működik, mindenkinek megvan a maga számára optimális futóstílusa. Ezt a futóstílust meghatározhatjuk különböző szabad szemmel is látható, vagy az órák által mérhető mutatókkal. Segítségükkel pedig figyelhetjük, mekkora az eltérés egy adott ideálisnak