Egyre több óra tudja mérni a cikk témájául szolgáló adatokat, így valószínűleg sokan találkozott már a különböző elnevezések egyikével-másikával. Ezek a számok a futásunk során a mozgásunk mérhető, a futóstílusra és futógazdaságosságra is hatással bíró adatait mutatják meg. Segítségükkel pontos képet kaphatunk aktuális állapotunkról, gyengéinkről, erősségeinkről, az edzések során fejlesztendő területekről, de esetleg egy régebbi sérülés nyomairól, vagy egy közelgő új előjeleiről. Mivel a test egy összehangolt gépezetként működik, mindenkinek megvan a maga számára optimális futóstílusa. Ezt a futóstílust meghatározhatjuk különböző szabad szemmel is látható, vagy az órák által mérhető mutatókkal. Segítségükkel pedig figyelhetjük, mekkora az eltérés egy adott ideálisnak
Értsd a tudományt: Elasztikus energia
Az elasztikus energia és annak optimális ki/felhasználása a múlt héten tárgyalt futógazdaságosságot meghatározó egyik legfontosabb összetevő. Elasztikus energia alatt azt az energiát értjük, amit a szervezet passzív módon, nem az izmok aktív összehúzódása révén tesz bele a mozgásba, hanem amit “mechanikai úton” tesz hozzá az adott intenzitás fenntartásához. A magyarázatot kezdjük kicsit távolabb, hogy érthető legyen ez a sokszor elhanyagolt, de annál fontosabb energiaforrásunk. Ha a test által végzett munkáról beszélünk, ha azt nézzük, mekkora munka kell egy adott sebesség fenntartásához, a legtöbben ösztönösen csak a dominánsan aerob vagy anaerob (intenzitás függő) módon működtetett izmok munkavégzésére gondolnak. Eszerint a megterlmelt
Értsd a tudományt: Mi is az a futógazdaságosság?
A futógazdaságosság azt az információt adja nekünk a futásnál, amit egy autó fogyasztása jelöl a vezetésnél. Jelesül, hogy az autó aerodinamikai és más jellemzői révén mennyire gazdaságos a kocsi fogyasztása, mennyi üzemanyagot használ el adott sebességen. Minél kevesebb benzin szükséges egy táv megtételéhez, annál nagyobb az autó hatékonysága, és a hatótávja. Futásnál ugyanezt vizsgálhatjuk, csak az üzemanyag helyett a gazdaságosság mértékét az elhasznált oxigén, és ebből kifolyólag a felhasznált energia mennyisége jelzi. A pl. spiroergometriás méréssel is vizsgálható jelenség azt mutatja meg, mennyi oxigént (=üzemanyagot) használsz fel egy tempó fenntartásához. (Az energiatermelő folyamatokhoz amik a mozgáshoz szükséges energiát előállítják, oxigén
Értsd a tudományt: Time to exhaustion (TTE)
Az elmúlt időszak kihagyása után egy olyan érdekes fogalommal indítjuk újra a sorozatot, ami a korábban tárgyalt küszöbértékekhez, legfőképpen az anaerob küszöbhöz, és az ott leadott teljesítmény méréséhez kötődik. A legutoljára tárgyalt wattmérés egyik új mérőszáma sokat segíthet abban, hogy elszakadhassunk a “nagy könyvben” megírt, előre meghatározott értékek használatától az edzéseink során. Az TTE-t folyamatosan használva, nyomon követhetjük a fejlődésünk ütemét és azt, hogy az edzések egymásra épülő elemei hogyan is befolyásolják a teljesítményünket. Az anaerob küszöbbel (= laktátküszöb, tejsav küszöb) kapcsolatban említettük már, hogy régi szabály szerint ez az az intenzitás, ahol a szervezet anyagcseréje nagyjából egy órán keresztül
Értsd a tudományt: Wattmérés 2. rész
Wattmérés 2. rész Múlt héten a pulzust befolyásoló tényezőkről beszéltünk, és arról, hogy ezek milyen anomáliákat, nehézségeket okoznak bizonyos edzéstípusok esetén. Említettük a terepfutást, a rövid résztávokat, mint jellemzően olyan területek, ahol a pulzus alapú edzés használhatósága nem a legjobb. Most azt mutatom be pár gondolatban, hogyan tud ezen pontosítani a wattmérés. A módszer a testtömegünket, sebességünket/gyorsulásunkat használva egy objektív, a tereptől és minden más tényezőtől független adatban, a watt értékben mutatja meg, mekkora munkát is végzünk futás/bringázás közben. Teszi mindezt függetlenül tereptől, szintemelkedéstől, és intenzitástól vagy a résztáv hosszától. Lényegében azt tükrözi, mekkora erőt és milyen sebességgel fejtesz ki
Értsd a tudományt: Wattmérés 1. rész
Wattmérés 1. rész A sok mértékegység és töréspont után következzen egy újabb, egyre népszerűbb, de kicsit más jellegű fogalom, a wattmérés. A két részes leírás első felében a pulzus alapú edzések esetleges hátulütőit járjuk körül, amivel lényegében előkészítjük a talajt a második résznek, ahol azt mutatom be, milyen hiánypótló szerepe is van/lehet a wattmérésnek, ha igazán pontos adatokat szeretnél kapni magadról és a felkészülésedről. Nem nagy titok, hogy ezek egy része a most felvetett problémákkal kapcsolatos. A wattmérés, ami a kerékpár után a futást is egyre inkább meghódító új mérőszám/rendszer a pulzus helyett a futás közben leadott teljesítményt/munkát veszi alapul
Értsd a tudományt: Cardiac Drift (felszökő pulzus)
Cardiac Drift (felszökő pulzus) A keringésnél és az azt jellemző értékeknél maradva, ez a jelenség mindenki számára ismert lehet. Ha nem is hallottad még magát a kifejezést, biztos, hogy ezerszer találkoztál vele a saját “praxisodban” is. A magyarra nehezen lefordítható fogalom (talán a felszökő pulzus kifejezés írja le leginkább a jelenséget) nem más, mint amikor egyenletes, kényelmes tempó mellett, idővel elkezd felkúszni a pulzusod akkor is, ha nem változtatsz az intenzitáson. A jelenség még az alacsony erőkifejtésnél is megfigyelhető. Ennek a sokszor bosszantó jelenségnek (ilyenkor kezd el azon járni az agyad: Miért megy fel a pulzusom, ha nem is gyorsítok?
Értsd a tudományt: Laktátküszöb vs. VO2max
Mi a fontosabb? A laktátküszöb vagy s VO2 max? A laktátküszöb és a VO2max bejegyzéseket elolvasva már nagyjából Te is tudod a választ, ha gyakorlati szempontból keresünk egy megbízható számot, ami segít megjósolni a leendő teljesítményünket. A mostani bejegyzést így akár be is fejezhetnénk itt, de még azért húzom kicsit az időt, így összehasonlítjuk, mi is a különbség a két érték között, mikor melyiket is érdemes nézni, vagy használni a gyakorlatban. ? A VO2max egy elméleti plafonja az aerob teljesítőképességednek, amit a gyakorlatban maximumhoz közeli intenzitáson végzett edzések során fogsz használni. A perdöntő az 5-10-21-42 kilométereken és ultrákon nem ez
Értsd a tudományt: A laktátküszöb
Mi az a laktátküszöb? Gyakran hallott fogalom ismét a terítéken. Bár a múlt héten tárgyalt Vo2max is fontos paramétere az edzettségednek, de a valós állóképességi teljesítmény meghatározásánál a laktátküszöbnek, vagy az ahhoz kapcsolódó sebességnek van igazán nagy szerepe. Míg ugyanis a VO2max csak rövid ideig (2-5 perc) tartható intenzitás, az igazi “show-stopper” a versenyeken a laktátküszöb lesz. Ez az a pont az intenzitási skálán, ami huzamosabb ideig tartani tudsz, de ha nem vigyázol, és gyorsabban mész a kelleténél, jön a “kalapácsos ember” és szétveri a lábaidat, vagyis elsavasodsz. Sokan szeretik összehasonlítgatni a laktátküszöbüket másokéval. Ezeknek az értékeknek azonban csupán az
Értsd a tudományt: VO2max
Mi is az a VO2max? A laktátküszöb mellett talán az egyik legtöbbet hallott fogalom a futásteljesítmények elemzésében, összehasonlításában, előrejelzések készítésében: a VO2max. Ismertségét nem is annyira hasznosságának, mint annak köszönheti, hogy sokáig ez volt szinte az egyetlen paraméter, amit a szervezet állóképességi mutatói közül (laboratóriumi körülmények között) mérni tudtak. A rövidítés a maximális oxigénfelvételi szint elnevezést jelöli, mely a szervezet három képességét: az oxigén felvételi, szállítási és felhasználási jellemzőit sűríti egy számban össze. Logikus: minél nagyobb, annál jobb. De mit is jelent ez? Azt mutatja meg, hogy mennyi oxigént tud a szervezeted felhasználni edzés közben. Ha keveset, akkor gyenge állóképességgel