tempófutás Archívum

Értsd a tudományt: Edzés periodizáció

Az év vége közeledtével már nem csak az őszi versenyekre készülünk, de sokan már a következő évet tervezik. A megfelelő eredményhez több mindenre van szükség, mint simán a naptárra bökni, és befizetni a nevezési díjat egy versenyre. Ma az edzés periodizációt vesszük górcső alá. A periodizáció az egyik legfontosabb és legszubjektívebb eleme az edzéstervezésnek. Bár sokan előre meghatározott, merev sémának tekintik, egyáltalán nem az. Maga a fogalom nem takar mást, mint a szezon/felkészülés felosztását különböző ciklusokra (mikro, mezo és makro), melyeknek mindegyike külön, előre meghatározott célt szolgál. Ezek a periódusok egy héttől egészen akár több éves ciklusig is terjedhetnek, és

Értsd a tudományt: Az izomgörcs, és ami mögötte van

Áttételesen a keményebb edzéseknél maradva, de átevezve a sérülések területére, röviden azt szeretném bemutatni ebben a bejegyzésben, miért alakul ki tévesen az az elképzelés, hogy a kemény edzések sérülésveszélyesek, és milyen okai vannak valójában az edzések közben kialakuló görcsöknek, sérüléseknek. Nem megfelelő folyadék- és ásványianyag-pótlás Mint sokan tudjátok, az egyik legközkeletűbb és legismertebb oka az izomgörcsöknek a nem megfelelő ásványianyag- és folyadékpótlás, ami szerint az izomsejtekben lecsökkenő elektrolitok szintje gátolja azok megfelelő működését, kontrakcióját, és ilyenkor a nem megfelelő üzemelés hatása az izomgörcs, vagyis a rostok kóros, összehúzódott állapota. A háttérben az áll, hogy a különböző ásványi anyagok nem csak

Értsd a tudományt: Intervall edzéstípusok

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében az intervall edzéstípust vesszük górcső alá. Elengedhetetlen része az állóképességi felkészülésnek! Bár az előző alkalommal, amikor a megszakításos módszerekről írtam, már érintettük az intervallumos edzéseket is, úgy gondolom fontosságuk, és a sokszor a módszerrel szembeni ellentmondásos érzelmek miatt fontos kicsit több szót említeni erről az edzés típusról. Vannak akik szerint felesleges használni, csak a “profiknak” való, valamint a sérülésveszély és a vele járó magas intenzitás miatt felesleges csinálni annak, aki az állóképességét akarja javítani. Mások ezzel szemben esküsznek rá, és akár az egészséges mennyiségnél is többet csinálnak a résztávokból. Nem csak a profik privilégiuma

Értsd a tudományt: Megszakított futások

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében azt mutatjuk meg, hogy a megszakításos futóedzések alatt pontosan mit értünk. Ezekkel az edzésekkel valószínűleg már találkoztál, ha edző írja a futóedzéseidet. A legutóbb részletesen bemutatott folyamatos futásoknak gyökeresen ellentéte ez a csoport. Míg azok a futások a versenyek jellegét imitálják jobban, vagyis azt, hogy egyben futod le az edzés távját különböző, általában alacsony és közepes intenzitáson, ritkán közelítve meg az anaerob küszöbödet, addig a szakaszos edzések a célversenyednél jóval magasabb intenzitású/magasabb sebességű, tervezett pihenőkkel megszakított futások. Ezekre az edzésekre mondják, hogy versenyspecifikusak, mert a versenyedhez szükséges képességeket speciálisan fejlesztik. Ezért a megszakításos futásokból

Értsd a tudományt: Folyamatos edzéstípusok

Értsd a tudományt rovatunk mai fejezetében azt mutatjuk meg, hogy a folyamatos futóedzések csoportjában pontosan milyen edzéstípusok tartoznak. Ezekkel valószínűleg már találkoztál, ha edző írja a futóedzéseidet. Vágjunk is bele a közepébe! Ahogy legutóbbi cikkünkben kiderült, a folyamatos edzéstípusok inkább a “hagyományos”, vagy klasszikus állóképesség-fejlesztő és regeneráló futásokat tartalmazzák. A skála könnyebb felén a regeneráló futásokkal, míg az intenzív végén a laktátküszöb környéki sebességet fejlesztő tempófutásokkal. Legtöbben, akik elkezdenek futni, ezekkel az edzésekkel ismerkednek meg először, és nem is véletlenül. Egész éven át, de főleg alapozáskor ezek a futások kell, hogy kitegyék a lefutott kilométerszámunk nagy részét. Ez 70-90%ot jelent.