fbpx

Sportélettan

Értsd a tudományt: Cardiac Drift (felszökő pulzus)

Cardiac Drift (felszökő pulzus) A keringésnél és az azt jellemző értékeknél maradva, ez a jelenség mindenki számára ismert lehet. Ha nem is hallottad még magát a kifejezést, biztos, hogy ezerszer találkoztál vele a saját “praxisodban” is. A magyarra nehezen lefordítható fogalom (talán a felszökő pulzus kifejezés írja le leginkább a jelenséget) nem más, mint amikor egyenletes, kényelmes tempó mellett, idővel elkezd felkúszni a pulzusod akkor is, ha nem változtatsz az intenzitáson. A jelenség még az alacsony erőkifejtésnél is megfigyelhető. Ennek a sokszor bosszantó jelenségnek (ilyenkor kezd el azon járni az agyad: Miért megy fel a pulzusom, ha nem is gyorsítok?

Értsd a tudományt: Laktátküszöb vs. VO2max

Mi a fontosabb? A laktátküszöb vagy s VO2 max? A laktátküszöb és a VO2max bejegyzéseket elolvasva már nagyjából Te is tudod a választ, ha gyakorlati szempontból keresünk egy megbízható számot, ami segít megjósolni a leendő teljesítményünket. A mostani bejegyzést így akár be is fejezhetnénk itt, de még azért húzom kicsit az időt, így összehasonlítjuk, mi is a különbség a két érték között, mikor melyiket is érdemes nézni, vagy használni a gyakorlatban. 😊 A VO2max egy elméleti plafonja az aerob teljesítőképességednek, amit a gyakorlatban maximumhoz közeli intenzitáson végzett edzések során fogsz használni. A perdöntő az 5-10-21-42 kilométereken és ultrákon nem ez

Értsd a tudományt: A laktát

Bűnös vagy ártatlan? A laktát: Az előző részek után már jól tudod, hogy ha túl magas az intenzitás, amin futsz és átléped az anaerob küszöbödet, a laktáttermelődés (az anaerob energiatermelési folyamat egyik mellékterméke) olyan üteművé válik, hogy a a szervezet már nem képes megbirkózni vele, és jön a sokat rettegett “elsavasodás”. Ez a folyamat pedig lassulással, az izomban égő érzéssel, végső soron pedig akár a verseny feladásával is járhat. De mindez csupán a sokat szidott laktát következménye lenne? A válasz az újabb kutatások alapján egyértelmű: NEM. A laktát ugyanis üzemanyag a szervezet számára. A dolgozó izmok sejtjeibe bejutva részt vesz

Értsd a tudományt: A laktátküszöb

Mi az a laktátküszöb? Gyakran hallott fogalom ismét a terítéken. Bár a múlt héten tárgyalt Vo2max is fontos paramétere az edzettségednek, de a valós állóképességi teljesítmény meghatározásánál a laktátküszöbnek, vagy az ahhoz kapcsolódó sebességnek van igazán nagy szerepe. Míg ugyanis a VO2max csak rövid ideig (2-5 perc) tartható intenzitás, az igazi “show-stopper” a versenyeken a laktátküszöb lesz. Ez az a pont az intenzitási skálán, ami huzamosabb ideig tartani tudsz, de ha nem vigyázol, és gyorsabban mész a kelleténél, jön a “kalapácsos ember” és szétveri a lábaidat, vagyis elsavasodsz. Sokan szeretik összehasonlítgatni a laktátküszöbüket másokéval. Ezeknek az értékeknek azonban csupán az

Értsd a tudományt: VO2max

Mi is az a VO2max? A laktátküszöb mellett talán az egyik legtöbbet hallott fogalom a futásteljesítmények elemzésében, összehasonlításában, előrejelzések készítésében: a VO2max. Ismertségét nem is annyira hasznosságának, mint annak köszönheti, hogy sokáig ez volt szinte az egyetlen paraméter, amit a szervezet állóképességi mutatói közül (laboratóriumi körülmények között) mérni tudtak. A rövidítés a maximális oxigénfelvételi szint elnevezést jelöli, mely a szervezet három képességét: az oxigén felvételi, szállítási és felhasználási jellemzőit sűríti egy számban össze. Logikus: minél nagyobb, annál jobb. De mit is jelent ez? Azt mutatja meg, hogy mennyi oxigént tud a szervezeted felhasználni edzés közben. Ha keveset, akkor gyenge állóképességgel

Értsd a tudományt: Zsírégető zóna

A zsírégető zóna Edzőtermekben, fitnessz anyagokban gyakran hallani erről a kifejezésről. Mítosz vagy valós jelenség? A válasz: igen is, meg nem is. Sokszor azért ajánlják ezt az edzésintenzitást, mert ez a mértékű terhelés az, ahol a súlyvesztéshez elengedhetetlen zsírégetés a leginkább aktív. Ez mit is jelent? Az előző hétfőn publikált posztban használt fogalmak alapján már tudod: az aerob jellegű energiatermelés az anaerobbal szemben képes zsírt is használni a mozgáshoz szükséges energia előállításához. Ehhez pedig kellően alacsony intenzitás kell. Mivel azt is tárgyaltuk, hogy külön aerob vagy anaerob energianyerés tisztán nem létezik, csak a kettő eltérő arányú kombinációja, sejthető hogy igazából

Mitől függ a pulzusszám? – 2. rész

Az előző részben már taglaltam azt, hogy a pulzus nem állandó, hiszen a terhelés hatására megváltozik a szervezetünk, és egy megváltozott környezettől ne várjunk azonos eredményeket. Most tovább boncolgatom a témát és elmegyek az oxigénigény fedezésének irányába. Leegyszerűsítve ugyanis ez fogja szabályozni a légzésszámot, a keringés gyorsaságát és ezzel a pulzust. Az intenzitást elősorban az anyagcsere határozza meg, így ez relatív, egyéni. Ez alatt azt értem, hogy futhat valaki 5 perces ezrekkel zsíranyagcsere dominancia mellett és lehet másoknak ez az 5 perces tempó egy erőteljesen anaerob, tehát oxigénhiányos tevékenység. A sport során a célunk, hogy a légköri oxigént az izomsejtekig juttassuk el. Ez egy négy lépcsős folyamat: a

Mitől függ a pulzusszám? – 1.rész

Sokan kérdezik tőlem, hogy mitől függ az, hogy változik a pulzusuk? Amit korábban el tudtak érni, azt most nem tudják, ez mitől van? Vagy mennyi a maximális pulzusszám, és adott esetben ennek hány százalékán kell edzeni? Egyáltalán van-e ennek jelentősége, és ha igen, akkor miként? A kérdéskör igazából abból fakad, hogy a pulzust, mint a terhelés mértékegységét akarjuk megfogni. Ez az állítás önmagában viszont nem igaz, ugyanis a pulzus a külső és belső környezetre adott válaszreakció. A szívritmusunk noha reagál a terhelésre, de nem ennek a mértékegysége. A terhelés mértékét sokkal  jobban megfoghatjuk az anyagcserén keresztül, vagy az oxigénigény, oxigénfelvétel vizsgálatának segítségével. Ahhoz, hogy megértsük, miként

Formaidőzítés

A versenyek előtt mindig nagy kérdés a formaidőzítés. Mennyit kell edzeni, hogyan kell edzeni? Az idegen szóval taperingnek nevezett formaidőzítés a sportolók edzésterhelésének csökkentése a fontos verseny előtti napokban a célból, hogy a teljesítmény optimalizálódjon¹. Ezt a kijelentést azért azt gondolom, hogy sokan ismerik. A formaidőzítést a TrainingPeaks blogján úgy fogalmazzák, hogy a fittség+frissesség=forma. Vagyis, ha sokat edzel fitt leszel, de fáradt, tehát nem leszel formában. Ha nem edzel, akkor ez fordítva igaz, de az eredmény ugyanaz: nem leszel formában. Tehát edzeni kell, pihenni kell és formában leszel. Ez persze azért nagyon leegyszerűsíti a képletet, de a lényeg benne van:

Két kerékkel a jobb futóeredményekért

Ha szeretnéd fejleszteni a futásodat, néha érdemes nyeregbe is pattannod. A Journal of Strength and Conditioning-ban megjelent kutatás szerint ugyanis, a kerékpáros magas- intezitású, résztávos edzés (ún. HIIT) jó arányban javítja a futóteljesítményt. Kavaliauskas M. és kutató társai (1) futók egy reprezentatív csoportjával kerékpáros edzéseket végeztetett – nagyon rövid résztáv /10 mp/ – rövid pihenőkkel /30-80-120 mp/ és kevés ismétlésszámmal /6 db/ –  míg egy másik csoport a szokásos futó programot folytatta tovább. Hat hét elteltével a 3000 m-es pályateszteken meglepő eredményt kaptak. Azok, akik kerékpáros résztávokat végeztek, sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akik nem, mi több, azok fejlődtek a legjobban, akik a