fbpx

Sportélettan

Ensport > Régi Blog > Sportélettan

Értsd a tudományt: VO2max

Mi is az a VO2max? A laktátküszöb mellett talán az egyik legtöbbet hallott fogalom a futásteljesítmények elemzésében, összehasonlításában, előrejelzések készítésében: a VO2max. Ismertségét nem is annyira hasznosságának, mint annak köszönheti, hogy sokáig ez volt szinte az egyetlen paraméter, amit a szervezet állóképességi mutatói közül (laboratóriumi körülmények között) mérni tudtak. A rövidítés a maximális oxigénfelvételi szint elnevezést jelöli, mely a szervezet három képességét: az oxigén felvételi, szállítási és felhasználási jellemzőit sűríti egy számban össze. Logikus: minél nagyobb, annál jobb. De mit is jelent ez? Azt mutatja meg, hogy mennyi oxigént tud a szervezeted felhasználni edzés közben. Ha keveset, akkor gyenge állóképességgel

Értsd a tudományt: Zsírégető zóna

A zsírégető zóna Edzőtermekben, fitnessz anyagokban gyakran hallani erről a kifejezésről. Mítosz vagy valós jelenség? A válasz: igen is, meg nem is. Sokszor azért ajánlják ezt az edzésintenzitást, mert ez a mértékű terhelés az, ahol a súlyvesztéshez elengedhetetlen zsírégetés a leginkább aktív. Ez mit is jelent? Az előző hétfőn publikált posztban használt fogalmak alapján már tudod: az aerob jellegű energiatermelés az anaerobbal szemben képes zsírt is használni a mozgáshoz szükséges energia előállításához. Ehhez pedig kellően alacsony intenzitás kell. Mivel azt is tárgyaltuk, hogy külön aerob vagy anaerob energianyerés tisztán nem létezik, csak a kettő eltérő arányú kombinációja, sejthető hogy igazából

Mitől függ a pulzusszám? – 2. rész

Az előző részben már taglaltam azt, hogy a pulzus nem állandó, hiszen a terhelés hatására megváltozik a szervezetünk, és egy megváltozott környezettől ne várjunk azonos eredményeket. Most tovább boncolgatom a témát és elmegyek az oxigénigény fedezésének irányába. Leegyszerűsítve ugyanis ez fogja szabályozni a légzésszámot, a keringés gyorsaságát és ezzel a pulzust. Az intenzitást elősorban az anyagcsere határozza meg, így ez relatív, egyéni. Ez alatt azt értem, hogy futhat valaki 5 perces ezrekkel zsíranyagcsere dominancia mellett és lehet másoknak ez az 5 perces tempó egy erőteljesen anaerob, tehát oxigénhiányos tevékenység. A sport során a célunk, hogy a légköri oxigént az izomsejtekig juttassuk el. Ez egy négy lépcsős folyamat: a

Mitől függ a pulzusszám? – 1.rész

Sokan kérdezik tőlem, hogy mitől függ az, hogy változik a pulzusuk? Amit korábban el tudtak érni, azt most nem tudják, ez mitől van? Vagy mennyi a maximális pulzusszám, és adott esetben ennek hány százalékán kell edzeni? Egyáltalán van-e ennek jelentősége, és ha igen, akkor miként? A kérdéskör igazából abból fakad, hogy a pulzust, mint a terhelés mértékegységét akarjuk megfogni. Ez az állítás önmagában viszont nem igaz, ugyanis a pulzus a külső és belső környezetre adott válaszreakció. A szívritmusunk noha reagál a terhelésre, de nem ennek a mértékegysége. A terhelés mértékét sokkal  jobban megfoghatjuk az anyagcserén keresztül, vagy az oxigénigény, oxigénfelvétel vizsgálatának segítségével. Ahhoz, hogy megértsük, miként

Formaidőzítés

A versenyek előtt mindig nagy kérdés a formaidőzítés. Mennyit kell edzeni, hogyan kell edzeni? Az idegen szóval taperingnek nevezett formaidőzítés a sportolók edzésterhelésének csökkentése a fontos verseny előtti napokban a célból, hogy a teljesítmény optimalizálódjon¹. Ezt a kijelentést azért azt gondolom, hogy sokan ismerik. A formaidőzítést a TrainingPeaks blogján úgy fogalmazzák, hogy a fittség+frissesség=forma. Vagyis, ha sokat edzel fitt leszel, de fáradt, tehát nem leszel formában. Ha nem edzel, akkor ez fordítva igaz, de az eredmény ugyanaz: nem leszel formában. Tehát edzeni kell, pihenni kell és formában leszel. Ez persze azért nagyon leegyszerűsíti a képletet, de a lényeg benne van:

Két kerékkel a jobb futóeredményekért

Ha szeretnéd fejleszteni a futásodat, néha érdemes nyeregbe is pattannod. A Journal of Strength and Conditioning-ban megjelent kutatás szerint ugyanis, a kerékpáros magas- intezitású, résztávos edzés (ún. HIIT) jó arányban javítja a futóteljesítményt. Kavaliauskas M. és kutató társai (1) futók egy reprezentatív csoportjával kerékpáros edzéseket végeztetett – nagyon rövid résztáv /10 mp/ – rövid pihenőkkel /30-80-120 mp/ és kevés ismétlésszámmal /6 db/ –  míg egy másik csoport a szokásos futó programot folytatta tovább. Hat hét elteltével a 3000 m-es pályateszteken meglepő eredményt kaptak. Azok, akik kerékpáros résztávokat végeztek, sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akik nem, mi több, azok fejlődtek a legjobban, akik a

Tényleg hasznos a nyújtás?

Az alap hiedelem, vagy inkább szokás, hogy melegíts be edzés előtt, nyújtsd izmaid edzés után, hogy ellazuljanak, ne legyen izomlázad, és gyorsabban regenerálódj. Ezt mai napig nagyon sok helyen fel lehet fedezni, sokan kérdezik tőlem, hogy mennyit kell nyújtani, miért van izomlázunk. Ahhoz, hogy megfelelően lehessen válaszolni a kérdésekre, „le kell menjünk” az izomszövet szintjére. Az izomkötegek izomrostokból állnak. Az izomrostokat tovább bonthatjuk izomszálakra, majd myofibrilumokra, myofilamentumokra (harántcsíkolt izomban), végül szarkomerekre, és elégedjünk is meg ezzel a szinttel, ugyanis a szarkomerek (aktin, miozin) az izomműködés egységei (1. ábra). Akkor lesz az izom a leghosszabb, ha az aktin (kék) és miozin (piros) szálak átfedése csökken, míg