Ez a sokakat érdeklő és nem egyszer nagy vitákat kiváltó terület, az eddig tárgyalt elasztikus energia/futásdinamika és futógazdaságosság témakörébe is beilleszthető könnyedén. Kicsit máshogy, mint a legtöbben hallottak már róla.
A talajfogás biomechanikai és egészségügyi elemzésének nagymestere Dalma, így mély elemzést a témával kapcsolatban Ő tud adni ilyen téren, viszont az alapvető kapcsolatot a talajfogás módja és a futás hatékonysága/gazdaságossága között érdemes picit más szemszögből is megvizsgálni. Ugyanis nem csak a sérülésveszély és a futóstílus szempontjából van különbség a talajfogás egyes típusai között, de a megtermelt energia mozgásba való (vissza)juttatásában is óriási eltérések vannak. Ez pedig nem egy lebecsülendő terület!
Tudjuk, három felületen/területen érhetünk talajt futás közben: sarokkal, nagyjából telitalppal és a lábfej elülső részénél, ahol a lábujjak ízesülnek a lábközépcsontokhoz. Ha a két végletet, a sarokra érkezést és a lábfej elülső felén történő talajfogást nézzük, az elsődleges különbség, ami a szempontunkból fontos az az, hogy mely képleteket terheljük a “becsapódáskor” a legjobban.
1️⃣ Sarokra érkezés: Ameddig sarokra érkezéskor a testet érő erők a csontrendszeren futnak végig, és mondhatjuk úgy, a becsapódás tompítását a csontok és az ízületek végzik a legtöbb esetben (ha valaki nem előre nyújtott lábbal érkezik sarokra, hanem már kicsit hajlítottal, annál ez a hatás csökken).
2️⃣ Telitalpra érkezés: A talppárnákon történő talajfogás esetében az izmok, ízületek csillapítják a becsapódás erejét. Ezzel el is jutottunk az elasztikus energiához.
3️⃣ Előlábra érkezés: Amikor valaki a lábfeje elülső részén fog talajt, a sarka csak később kezd el a talaj felé közeledni, akkor, amikor a lábujjak környéke már stabilan megtámaszkodott. Ilyenkor a vádli izmai és az Achillesz-ín tart ellen, és fékezik a becsapódás sebességét. A lassítás közben azonban meg is nyúlnak (emlékszetek a felhúzott íj húr hasonlatra az elasztikus energia résznél?) és energiát tárolnak el, amit aztán az elrugaszkodás folyamatában vissza is adnak. Vagyis talajfogáskor felhúzod az íjat, elrugaszkodáskor elengeded a húrt, és kilövöd a nyílvesszőt.
Kielemezzük a futóstílusod, megmutatjuk mit csinálsz jól és mit rosszul! Részletek: katt a képre
Ez csak egy része az elasztikus energiát termelő változatos folyamatoknak a testben, de jól mutatja, hogy milyen komplex gépezet is működik bennünk. Ezen felül pedig tökéletesen érzékelteti, hogy a talajfogás módja nem csak a sérülések elkerülésében, vagy abban kap szerepet, hogy mennyire fékezed magad futás közben (ha túlzottan a testtömegközéppontod elé lépsz), de azt is meghatározza, mennyire gazdaságos a futásod, mennyi (passzív)energiát tudsz visszatölteni a rendszerbe/izmokba, hogy növeld a tempódat és spórolj az értékes energiával.
A rovat korábbi részei:
➡️ Mi is az a futógazdaságosság?
➡️ Cardiac Drift (felszökő pulzus)
➡️ A laktát
➡️ VO2max
Szilágyi Tibor
Mások elmondása szerint folyton pörgök. Saját állításom szerint folyton keresem az önfejlesztési lehetőségeket. 12 éve edzősködök, dolgoztam a tatai Nike Futóklubban, az ENSPORT csapatát pedig 2016 óta erősítem.
Edzői hitvallása:
Egy jó edzésterv készítése a test és lélek összhangja. Ezalatt én a biomechanika, sportélettan, edzéselmélet és pszichológia összhangját értem, melyek csak együtt képesek a legtöbbet kihozni egy sportolóból.