fbpx

VO2max

Ensport > Régi Blog > VO2max

Kerékpáros laktátmérés: 3 dolog, amit a klasszikus mérések figyelmen kívül hagynak

Elavult vagy csak megszokott? Mi hiányzik a hagyományos laktátprofil-vizsgálatból – és mit nyújt helyette a modern teljesítménydiagnosztika?  Ismered a protokollt kívülről. A bringás bekattintja a pedált, beáll a pozícióba, és elindítja a fokozatos terhelést. Te minden lépcsőnél vért veszel, méred a laktátot, rajzolod a görbét. Végül ott a jól ismert ábra: teljesítmény wattban, szemben a vér laktátszintjével. Meghatározod a küszöböket, kijelölöd az edzészónákat, esetleg összeveted egy korábbi teszttel, hogy lásd, van-e fejlődés. Rutin. Ismerős. Megbízható. De az, hogy ismerős, még nem jelenti azt, hogy hibátlan. Ez a módszer több mint 50 éve velünk van. Formálta az edzéselméletet, és sok sportolót

Szenvedés vagy siker? Egy adat elárulja a maratonod kimenetelét

Amikor egy maratoni távra készülsz, a legtöbben a heti kilométerszámra, a tempóra vagy az átlagpulzusra fókuszálnak. Ezek mind fontos tényezők – de van egy kevésbé ismert adat, ami sokkal pontosabban megmutatja, hogy sikerülni fog-e a verseny a tervezett tempóval, fal nélkül, szenvedésmentesen. Ez az érték pedig a FATMAX. Mi az a FATMAX, és miért ennyire fontos? A FATMAX az a terhelési zóna (általában egy pulzus- vagy wattérték), ahol a szervezeted a legnagyobb mennyiségben (kcal/óra) használ zsírt energiaforrásként. Ez különösen hosszútávon – mint amilyen egy maraton – kulcsfontosságú, hiszen a szénhidrátkészleteid végesek. Egy átlagos futó kb. 60–90 perc alatt el tudja

A Norvég-csoda: Mitől ennyire jók a norvég triatlonisták?

Az elmúlt években Kristian Blummenfelt és Gustav Iden dominálta a hosszútávú triatlon világbajnokságot. Gustav Iden őrületes pályacsúcsot teljesített Konán 7:40:24-el. Az egész szakma csodájára járt a norvégok megtáltosodásának, de tényleg csodáról kell beszélnünk? Mitől különbözik a Norvég-módszer attól, mint amit eddig láttunk a triatlonban? Erre keressük a válaszokat. Gyorsan az elején leszögezem: nincs csoda. Véleményem szerint a norvég triatlonosok nem abban jobbak, hogy többet és jobban használták a teljesítménydiagnosztikát, vagy éppen jobb sporttudományi szakemberekkel dolgoztak. Nem, nem ez a különbség. Hiszem, hogy a szakembergárda semmivel sem rosszabb Németországban, vagy Angliában mint Norvégiában. Nem is az a különbség, hogy többet edzettek,

Miért kell pihenni a főverseny után?

Sok sportoló úgy tart a pihenéstől, mint a tűztől. „Ha abbahagyom, akkor visszatérek a régi, edzetlen, rossz formámba. Eltunyulok, meghízok, emberileg is nulla leszek.” Ezek a gondoltok pörögnek sokak fejében, ha az edzésterven meglátják a rettegett kanapét, vagyis a tejes pihenőt jelző ikont. Pedig a szervezetnek szüksége van pihenésre! A sportteljesítmény hullámzó A sportteljesítmény soha nem egyenletes, hullámzik. A hullámok jönnek, mennek. Egy jól felépített edzésprogram során az edző előre látja és számításba veszi ezeket a hullámokat. Egy ad-hoc program viszont elszenvedi ezeket. Ha egy versenyen kitoljuk a határainkat, csúcsra járatjuk a testünket, akkor teljesen normális, hogy ezt követően csak

A versenyspecifikus futóedzések sajátosságai

Ensport specifikus hét

Az előző cikkben (katt ide) azt tárgyaltuk, hogy mit is csinálunk az alapozás befejezése után. Most azt szeretném bemutatni, mit is fejlesztünk a felkészülési időszak versenyspecifikus edzései során. Elöljáróban fontos kiemelni, hogy minden edzés célja valamilyen adaptáció kiváltása szervezetben, vagyis annak elérése, hogy a versenyre jellemző terhelésnek egyre magasabb szinten és egyre tovább tudjon ellenállni a szervezetünk. Ehhez minden esetben egy inger kell, ami ezt az adaptációt kiváltja. Ez az inger pedig az edzés.  A specializáció során ezekkel az ingerekkel, a kiválasztott távunkhoz szükséges komponenseket tudjuk egyre magasabb szintre fejleszteni, speciálisan az adott képességet célzó edzésekkel. Az edzéstípusok változatossága/sokszínűsége ellenére

Így menj jól időfutamot triatlonversenyen!

Triatlonverseny

Egy triatlonverseny – bármekkora is legyen a táv – komoly kihívás. Sok apróságra kell odafigyelni, melyek másodperceket, perceket hozhatnak neked. Íme néhány tipp a kerékpáros számhoz, melyekre érdemes energiát fordítanod. Pedálfordulat és váltóhasználat Mindenkinek van egy ideális pedálfordulata. Az én triatlonosaimnál ez átlag 75-85 között van. Mindig egy tízes tartományt határozunk meg, síkra. Emelkedőn ennek a tartománynak az alján, esetleg alatta, lejtőn ennek a tartománynak a tetején esetleg felette mennek. valahogy így: Amikor újonnan kezdek dolgozni egy triatlonossal, akkor mindig figyelem, hogy mennyire használja azt a bizonyos „pöcköt” ott a kerékpár orrán. Ugyanis ez a bizonyos pöcök intézi azt el,

Intenzitás – Kulcs a fejlődéshez

Ensport specifikus hét

Nagyon sokszor, sok helyen lehet olvasni arról, hogy mennyire fontosak az alapok a sportteljesítményben. Nem is azt akarom cáfolni ebben a bejegyzésben, hogy ez nincs így. Inkább arról akarok írni, hogy ha ezek rendben vannak, az önmagában még nem elég/nem teljesen elég, tudni kell gyorsan is menni, magas pulzuson, magas intenzitáson. Erin Densham vs. Mag Erika Először vegyünk két sportolót, mondjuk az egyiket hívják Erin Denshamnek, és mondjuk legyen ausztrál triatlonista, és mondjuk nyerjen több ITU világkupát, legyen olimpián 12. helyen. Azért hozom fel őt példának, mert róla konkrétan tudom, hogy a VO2max értéke a 60-65 között volt egy mérésen,

Értsd a tudományt: Laktátküszöb vs. VO2max

Mi a fontosabb? A laktátküszöb vagy s VO2 max? A laktátküszöb és a VO2max bejegyzéseket elolvasva már nagyjából Te is tudod a választ, ha gyakorlati szempontból keresünk egy megbízható számot, ami segít megjósolni a leendő teljesítményünket. A mostani bejegyzést így akár be is fejezhetnénk itt, de még azért húzom kicsit az időt, így összehasonlítjuk, mi is a különbség a két érték között, mikor melyiket is érdemes nézni, vagy használni a gyakorlatban. 😊 A VO2max egy elméleti plafonja az aerob teljesítőképességednek, amit a gyakorlatban maximumhoz közeli intenzitáson végzett edzések során fogsz használni. A perdöntő az 5-10-21-42 kilométereken és ultrákon nem ez

Értsd a tudományt: A laktátküszöb

Mi az a laktátküszöb? Gyakran hallott fogalom ismét a terítéken. Bár a múlt héten tárgyalt Vo2max is fontos paramétere az edzettségednek, de a valós állóképességi teljesítmény meghatározásánál a laktátküszöbnek, vagy az ahhoz kapcsolódó sebességnek van igazán nagy szerepe. Míg ugyanis a VO2max csak rövid ideig (2-5 perc) tartható intenzitás, az igazi “show-stopper” a versenyeken a laktátküszöb lesz. Ez az a pont az intenzitási skálán, ami huzamosabb ideig tartani tudsz, de ha nem vigyázol, és gyorsabban mész a kelleténél, jön a “kalapácsos ember” és szétveri a lábaidat, vagyis elsavasodsz. Sokan szeretik összehasonlítgatni a laktátküszöbüket másokéval. Ezeknek az értékeknek azonban csupán az

Értsd a tudományt: VO2max

Mi is az a VO2max? A laktátküszöb mellett talán az egyik legtöbbet hallott fogalom a futásteljesítmények elemzésében, összehasonlításában, előrejelzések készítésében: a VO2max. Ismertségét nem is annyira hasznosságának, mint annak köszönheti, hogy sokáig ez volt szinte az egyetlen paraméter, amit a szervezet állóképességi mutatói közül (laboratóriumi körülmények között) mérni tudtak. A rövidítés a maximális oxigénfelvételi szint elnevezést jelöli, mely a szervezet három képességét: az oxigén felvételi, szállítási és felhasználási jellemzőit sűríti egy számban össze. Logikus: minél nagyobb, annál jobb. De mit is jelent ez? Azt mutatja meg, hogy mennyi oxigént tud a szervezeted felhasználni edzés közben. Ha keveset, akkor gyenge állóképességgel