fbpx

Single post

Futók törése – Ezt érdemes tudni a fáradásos törésről

Kácser Krisztina
Kácser Krisztina

Alapvetően középtáv-futó voltam, imádtam a 800 m-t és a 3000 m akadályfutást, de több félmaratont is teljesítettem már. Egyetemi tanulmányaimat is a sport köré építettem, ezért Pécset választottam illetve a gyógytornász szakirányt. Jelenleg már nem versenyzek, célom, hogy mindenkiből kihozzam a legtöbbet, a legjobb eredményt vagy egyszerűen csak egy fájdalom mentes, jól eső sportolás lehetőségét biztosítani.

Az utóbbi évtizedekben a szabadidő- és versenysport népszerűségének növekedésével, továbbá a képalkotó technikák finomabbá válásával egyre többet hallunk a fáradásos törésekről. Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A fáradásos törés egy túlterheléses sérülés, mely a csontvázon bárhol kialakulhat, ahol a csont átmenetileg vagy folyamatosan nagy erőbehatásnak van kitéve.

Az itt ébredő erők által a csontra kifejtett terhelése nagyobb, mint annak a teherbíró képessége. A leggyakrabban ez az alsó végtagon jelentkezik. Ezt a jelenséget először Breithaupt, porosz katonaorvos írta le 1855-ben, „Marsch-fraktur” néven. Az elváltozásnak több szinonimája is látezik, mint például

  • stressztörés,
  • túlterheléses törés
  • ”overuse injury”
  • futók törése

 

Sportolók és katonák a legveszélyeztetettebbek

Az ilyen típusú sérülések elsősorban sportolóknál és katonáknál alakulnak ki. Sportágak közül pedig ott nagyobb az incidenciája, ahol gyakori a testsúlyterheléssel végzett, hosszú ideig fennálló, ismétlődő erőbehatás.

Friss kutatások szerint a közép-hosszútáv futóknál a fáradásos törések aránya akár a 20%-ot is elérheti!

A fáradásos csonttörés lényege, hogy a csontot érő ismétlődő, akár kisfokú terhelés következtében is mikrotraumák alakulnak ki, melyek végeredményben a csont részleges, vagy teljes törését okozhatják.

A kórélettani folyamat lényege az, hogy a csontok átépülésének normális folyamatában az építő és a bontó aktivitás részfolyamatainak egyensúlya az ismétlődő fizikai terhelés hatására felbomlik, a bontó folyamatok felé tolódik el.  A csontgerendák felszívódnak, gyengül a csontkéreg, ami töréshez vezet.

Egy fáradásos törés röntgenfelvétele

A fáradásos törés rizikófaktorai

  • Genetikai hajlam
  • női nem (1,5-2-szer gyakrabban fordul elő)
  • táplálkozási hibák (pl. kálciumhiány)
  • különböző anyagcsere betegségek
  • hormonális tényezők
  • csontsűrűség és csontásványianyag-tartalom
  • rassz
  • testtömeg
  • életkor (előrehaladtával nő a kialakulása)
  • rossz edzés módszer
  • statikai hibák
  • rossz aerob fittség
  • gyenge izomzat
  • nem megfelelő sportfelszerelés

 

Nőknél 1,5-2-szer gyakrabban fordul elő ez a jellegű sérülés

Ennek oka a hormonális komponens is, ugyanis az alacsony ösztrogénszinttel járó állapotok (bizonyos orális fogamzásgátlók szedése, menstuációs zavarok) fokozzák a stressztörések kialakulásának gyakoriságát.

Nőknél még a post-menopauzális csontritkulás is hajlamosító tényező.

A csökkent csontsűrűség és csonttömeg fokozott kockázati tényező. A nőknek alapból kisebb a csonttömege, a csontok átmérője és az izomkeresztmetszete, mint a férfiaknak.

A túlterhelés veszélyei

A fizikai aktivitás hirtelen növekedése az időtartamban, intenzitásban és a frekvenciában a csontfaló sejtek tevékenységét fokozza.

A rossz edzésterv, monoton terhelés növeli a túlterheléses sérülések kialakulásának kockázatát.

A sporttevékenységet hirtelen, átgondolt edzésterv nélkül elkezdő nők kifejezetten veszélyeztetettek.

A testtömeg és a sérülésfajták összefüggése alapján számos kutatás megállapította, hogy a testtömeg-indexnek (BMI) a normáltól való bármely irányú eltérése növeli a sérülések gyakoriságát. Az alacsony BMI hajlamosít a sípcsont és a boka sérüléseire, míg a magasabb BMI a lábszár sérüléseinek kockázatát növeli.

A futócipők védőhatása 6 hónap vagy 800 lefutott kilométer után lecsökken

Rossz futócipő és a gyenge izomzat veszélyei

A gyenge izomzat, izomerő-felbomlás számos sérülés kialakulásának forrása. Az izmok rossz működése, korai kifáradása miatt elvesztik védő funkciójukat, nem képesek elnyelni a talaj felől érkező erőket, melyek azok így közvetlenül a csontokra hatnak. A folyamatosan érkező erőkkel szemben viszont a csontszerkezet kevésbé ellenálló és beindulnak a már említett kórélettani folyamatok.

Az izmok kifáradásához és rossz működésükhöz hozzájárul a nagy mennyiségű, túl intenzív edzésmunka, a nem megfelelő lábbeli, a gyakori talaj váltások és a rossz mozgástechnika.

Egyenlőtlen talajon való futásnál az izmok hamarabb elfáradnak, csökken a védő funkciójuk, a kemény talajról viszont nagyobb erők verődnek vissza a láb csontjaira.

A korszerű futócipők nemcsak a statikai elváltozásokat tudják korrigálni, de stressz elnyelő funkciójuk is van. Azonban friss kutatások kimutatták, hogy a futócipők védőhatása 6 hónap vagy 800 lefutott kilométer után lecsökken.

Számos rizikófaktora lehet a fáradásos törések kialakulásának, de jegyezzük meg, hogy a legtöbb rizikófaktor más jellegű túlterheléses sérülés okozója is lehet! Fontosnak tartom, hogy előre megtervezett és átgondolt edzésterv alapján végezzük edzéseinket. A legjobb, ha edző irányításával dolgozunk.

A fáradásos törések diagnosztikája

A korszerű képalkotó eljárásokkal együtt is nehézkes, mindig gondolni kell rá a rendszeresen sportolóknál. Legtöbb esetben konzervatív kezeléssel sikeresen gyógyítható. A sportba való visszatérés ideje 3 és 12 hét között változhat attól függően, hogy mely csonttörését, milyen stádiumban diagnosztizálták és milyen típusú kezelést alkalmaztak. A könnyített sportterhelés csak teljes fájdalommentesség esetén kezdhető el és csak akkor növelhető a terhelés, ha a sportoló továbbra is panaszmentes marad.

Kamerával és elemző szoftverrel vizsgáljuk meg a tested hiányosságait, legyen az izomerő egyenetlenség, rossz tartásból eredő kompenzáció vagy egyéb deformitások túlterhelések.

Légy tudatos, előzd meg a bajt!

A biomechanikai hibák, izomerő-egyensúly helyreállítása, a statikai elváltozások kiszűrése és kezelése elengedhetetlen a sérülésmentes sportoláshoz. A mozgástechnika javításával, a túlterheléses irányok alkalmazásának kiküszöbölésével, az izomerő és izomztömeg növelésével csökkenthetjük a túlterheléses sérülések kialakulásának kockázatát.

Fontos a sportmozgások biomechanikai kontrollja, szükség esetén a terhelés helyes irányba történő megváltoztatása a későbbi hasonló problémák elkerülése érdekében. Az ENSPORT-nál elérhető biomechanikai analízis egy olyan szolgáltatás, mely a fent említett biomechanikai hibák kiszűrésére hivatott.