Szilágyi Tibi (edző)

Értsd a tudományt: Time to exhaustion (TTE)

Az elmúlt időszak kihagyása után egy olyan érdekes fogalommal indítjuk újra a sorozatot, ami a korábban tárgyalt küszöbértékekhez, legfőképpen az anaerob küszöbhöz, és az ott leadott teljesítmény méréséhez kötődik. A legutoljára tárgyalt wattmérés egyik új mérőszáma sokat segíthet abban, hogy elszakadhassunk a “nagy könyvben” megírt, előre meghatározott értékek használatától az edzéseink során. Az TTE-t folyamatosan használva, nyomon követhetjük a fejlődésünk ütemét és azt, hogy az edzések egymásra épülő elemei hogyan is befolyásolják a teljesítményünket. Az anaerob küszöbbel (= laktátküszöb, tejsav küszöb) kapcsolatban említettük már, hogy régi szabály szerint ez az az intenzitás, ahol a szervezet anyagcseréje nagyjából egy órán keresztül

Értsd a tudományt: Wattmérés 2. rész

Wattmérés 2. rész Múlt héten a pulzust befolyásoló tényezőkről beszéltünk, és arról, hogy ezek milyen anomáliákat, nehézségeket okoznak bizonyos edzéstípusok esetén. Említettük a terepfutást, a rövid résztávokat, mint jellemzően olyan területek, ahol a pulzus alapú edzés használhatósága nem a legjobb. Most azt mutatom be pár gondolatban, hogyan tud ezen pontosítani a wattmérés. A módszer a testtömegünket, sebességünket/gyorsulásunkat használva egy objektív, a tereptől és minden más tényezőtől független adatban, a watt értékben mutatja meg, mekkora munkát is végzünk futás/bringázás közben. Teszi mindezt függetlenül tereptől, szintemelkedéstől, és intenzitástól vagy a résztáv hosszától. Lényegében azt tükrözi, mekkora erőt és milyen sebességgel fejtesz ki

Értsd a tudományt: Wattmérés 1. rész

Wattmérés 1. rész A sok mértékegység és töréspont után következzen egy újabb, egyre népszerűbb, de kicsit más jellegű fogalom, a wattmérés. A két részes leírás első felében a pulzus alapú edzések esetleges hátulütőit járjuk körül, amivel lényegében előkészítjük a talajt a második résznek, ahol azt mutatom be, milyen hiánypótló szerepe is van/lehet a wattmérésnek, ha igazán pontos adatokat szeretnél kapni magadról és a felkészülésedről. Nem nagy titok, hogy ezek egy része a most felvetett problémákkal kapcsolatos. A wattmérés, ami a kerékpár után a futást is egyre inkább meghódító új mérőszám/rendszer a pulzus helyett a futás közben leadott teljesítményt/munkát veszi alapul

Értsd a tudományt: Cardiac Drift (felszökő pulzus)

Cardiac Drift (felszökő pulzus) A keringésnél és az azt jellemző értékeknél maradva, ez a jelenség mindenki számára ismert lehet. Ha nem is hallottad még magát a kifejezést, biztos, hogy ezerszer találkoztál vele a saját “praxisodban” is. A magyarra nehezen lefordítható fogalom (talán a felszökő pulzus kifejezés írja le leginkább a jelenséget) nem más, mint amikor egyenletes, kényelmes tempó mellett, idővel elkezd felkúszni a pulzusod akkor is, ha nem változtatsz az intenzitáson. A jelenség még az alacsony erőkifejtésnél is megfigyelhető. Ennek a sokszor bosszantó jelenségnek (ilyenkor kezd el azon járni az agyad: Miért megy fel a pulzusom, ha nem is gyorsítok?

Értsd a tudományt: Laktátküszöb vs. VO2max

Mi a fontosabb? A laktátküszöb vagy s VO2 max? A laktátküszöb és a VO2max bejegyzéseket elolvasva már nagyjából Te is tudod a választ, ha gyakorlati szempontból keresünk egy megbízható számot, ami segít megjósolni a leendő teljesítményünket. A mostani bejegyzést így akár be is fejezhetnénk itt, de még azért húzom kicsit az időt, így összehasonlítjuk, mi is a különbség a két érték között, mikor melyiket is érdemes nézni, vagy használni a gyakorlatban. 😊 A VO2max egy elméleti plafonja az aerob teljesítőképességednek, amit a gyakorlatban maximumhoz közeli intenzitáson végzett edzések során fogsz használni. A perdöntő az 5-10-21-42 kilométereken és ultrákon nem ez

Értsd a tudományt: A laktát

Bűnös vagy ártatlan? A laktát: Az előző részek után már jól tudod, hogy ha túl magas az intenzitás, amin futsz és átléped az anaerob küszöbödet, a laktáttermelődés (az anaerob energiatermelési folyamat egyik mellékterméke) olyan üteművé válik, hogy a a szervezet már nem képes megbirkózni vele, és jön a sokat rettegett “elsavasodás”. Ez a folyamat pedig lassulással, az izomban égő érzéssel, végső soron pedig akár a verseny feladásával is járhat. De mindez csupán a sokat szidott laktát következménye lenne? A válasz az újabb kutatások alapján egyértelmű: NEM. A laktát ugyanis üzemanyag a szervezet számára. A dolgozó izmok sejtjeibe bejutva részt vesz

Értsd a tudományt: A laktátküszöb

Mi az a laktátküszöb? Gyakran hallott fogalom ismét a terítéken. Bár a múlt héten tárgyalt Vo2max is fontos paramétere az edzettségednek, de a valós állóképességi teljesítmény meghatározásánál a laktátküszöbnek, vagy az ahhoz kapcsolódó sebességnek van igazán nagy szerepe. Míg ugyanis a VO2max csak rövid ideig (2-5 perc) tartható intenzitás, az igazi “show-stopper” a versenyeken a laktátküszöb lesz. Ez az a pont az intenzitási skálán, ami huzamosabb ideig tartani tudsz, de ha nem vigyázol, és gyorsabban mész a kelleténél, jön a “kalapácsos ember” és szétveri a lábaidat, vagyis elsavasodsz. Sokan szeretik összehasonlítgatni a laktátküszöbüket másokéval. Ezeknek az értékeknek azonban csupán az

Értsd a tudományt: VO2max

Mi is az a VO2max? A laktátküszöb mellett talán az egyik legtöbbet hallott fogalom a futásteljesítmények elemzésében, összehasonlításában, előrejelzések készítésében: a VO2max. Ismertségét nem is annyira hasznosságának, mint annak köszönheti, hogy sokáig ez volt szinte az egyetlen paraméter, amit a szervezet állóképességi mutatói közül (laboratóriumi körülmények között) mérni tudtak. A rövidítés a maximális oxigénfelvételi szint elnevezést jelöli, mely a szervezet három képességét: az oxigén felvételi, szállítási és felhasználási jellemzőit sűríti egy számban össze. Logikus: minél nagyobb, annál jobb. De mit is jelent ez? Azt mutatja meg, hogy mennyi oxigént tud a szervezeted felhasználni edzés közben. Ha keveset, akkor gyenge állóképességgel

Értsd a tudományt: Zsírégető zóna

A zsírégető zóna Edzőtermekben, fitnessz anyagokban gyakran hallani erről a kifejezésről. Mítosz vagy valós jelenség? A válasz: igen is, meg nem is. Sokszor azért ajánlják ezt az edzésintenzitást, mert ez a mértékű terhelés az, ahol a súlyvesztéshez elengedhetetlen zsírégetés a leginkább aktív. Ez mit is jelent? Az előző hétfőn publikált posztban használt fogalmak alapján már tudod: az aerob jellegű energiatermelés az anaerobbal szemben képes zsírt is használni a mozgáshoz szükséges energia előállításához. Ehhez pedig kellően alacsony intenzitás kell. Mivel azt is tárgyaltuk, hogy külön aerob vagy anaerob energianyerés tisztán nem létezik, csak a kettő eltérő arányú kombinációja, sejthető hogy igazából

Futópadon vagy kint? – Pro és kontra

Most, hogy télen hamar sötétedik, a futók sok esetben három csoportra válnak szét: vannak akik töretlenül folytatják az eddigi edzéseiket, dacolva a hideggel, sötéttel, csúszásveszéllyel. Vannak akik nem adják fel a sportot, de bemennek a meleget és fényt adó edzőtermekbe, míg a harmadik kategóriába azok tartoznak, akik egy kis szezonális kihagyást iktatnak be a tavaszi meleg és világos beköszöntéig. Én az első csoportba tartozom, és bizonyos esetektől eltekintve (sérülés vagy tükörjég az utakon) nem megyek be terembe, de ha választani kell a nemfutás és a benti edzés között, mindenképp a futópad a megfelelő választás. A kihagyással ugyanis már 1-1,5 hónap