Szádvári Judit, az ENSPORT triatlon- és futóedzője hihetetlen dolgot vitt véghez tavaly novemberben: kvalifikálta magát a triatlon legnívósabb versenyére, a Kona-szigeten minden évben megrendezésre kerülő Ironman-világbajnokságra. Ebben a blogsorozatban arról ír majd Nektek, hogy hogyan vezetett az út a fürdőszobában rókázástól Hawaii-ig. Kona Kona egy sziget Hawaii-on. Képeket már láttam róla, csodálatos hely, de a triatlonisták számára másban rejlik a szépsége. Ez a sportág szülőhelye, itt rendezték meg először az Ironmannek nevezett versenyt, ahol 3,8 kilométert kell úszni az óceánban, majd tekerni 180 kilométert a szeles parton és végül futni egy maratont (42km), forróságban és párában. Tökéletes helyszín. Azóta is
Az edző is ember – Szilágyi Tibi önmagáról, önkritikusan
Első fejezet: Gyónás – „Hogyan lesz 6km laza futás 10km fokozó” Ennek az alkalmi bejelentkezés sorozatnak az lesz a célja, hogy bemutassa szubjektív szemszögből, mi, edzők is ugyanúgy küzdünk minden nehézséggel, mint a sportolóink. Épp úgy belelépünk nem vagy akár teljesen jól előlátható hibákba, küzdünk motiválatlansággal és nálunk is vannak rossz és jó periódusok, tanácstalanság, motiválatlanság, mint bárki másnál. És hogy miért? Mert mi is emberek vagyunk, és önmagunkat mi is csak szubjektíven látjuk. Hiába van a háttérismeret, rutin, amit az ember összegyűjtött a múltban: ha magadról van szó, épp azokat a hibákat vagy hajlamos elkövetni, amitől a fejedet fogva óvod