fbpx

Kerékpár

7 tipp a hőségben sportoláshoz

Nem viccel idén a nyár, brutál kánikulával tört ránk, ami a hétköznapi létezést is meg tudja keseríteni, hát még akkor, ha közben edzel! Hoztam mankóul pár tippet, amire ebben az időszakban fokozottan érdemes figyelnie a sportcélokat kergetőknek. „Télen nagyon hideg van, Nyáron nagyon meleg van, Soha sincs jó idő, Mindig esik az eső!” A népdal is arról szól, hogy minden évszakban van okunk panaszkodni az időjárással kapcsolatban, mindig más okozhat nehézséget. Nincs ez másként az állóképességi sportolóknál sem. A legjobban azt szeretjük, ha jól megy a futás vagy kerékpározás és ezt az időjárás is támogatja. Vannak azonban időszakok, amelyek kihívást

Többet ésszel – Mentális tippek sportolóknak

A sport nem csak fizikailag erősít meg. Egy-egy keményebb edzés vagy nehezítő körülmény az elménket is megedzi. Unalomig ismételt frázis, már-már közhely, hogy “fejben dől el”, de tény, hogy a mentális erőnk lehet sok esetben a titkos fegyver. Egyesek jobban bírják a nehéz helyzeteket, míg mások kevésbé “szeretnek” szenvedni és hamarabb feladják. Mutatunk 10 trükköt, hogyan legyél te is keményfejű, a szó jó értelmében. 1️⃣ Fókuszálj a jóra Amire fókuszálsz, az valóra válik. Magyarul, ha arra koncentrálsz, hogy ez most mennyire rossz, akkor egyre rosszabb lesz. Jobban fogod bírni a szenvedést, ha nem arra figyelsz. Fókuszálj a következő frissítőpontra, vagy

4 tévhit az online edzéstervezésről

4 tévhit az online edzéstervezésről

Most, a tömegsportolás “aranykorában” egyre nagyobb divat online edzéstervet használni, “online edzővel” készülni. Mégis vannak közösségekben terjedő tévhitek, melyek miatt a kezdők tartanak ettől a megoldástól. Ebben a cikkben Szádvári Judit futó- és triatlonedzőnk számba veszi a legnépszerűbb tévhiteket. Nekem volt szerencsém „klasszikus” atlétika edzőhöz. Ottó bácsinál klasszikusabb edzőt elképzelni sem tudok, ott ült a 400-as pálya kakasülőjén, minden edzésen stopper órával a kezében és vezényelte az edzéseket. Ha nagy hó esett, akkor egy sávot fellapátolt, hogy ott tudjunk futni. A pulzusmérős, okos órák akkoriban a kanyarban sem voltak, de ő már ott hangos MOST-tal jelezte, hogy el kell kezdeni

Sport a koronavírus után – Mikor és hogyan térj vissza, ha megfertőződtél?

A koronavírus (Covid-19) második hulláma hazánkat is súlyosan érinti, egyre több a megbetegedés és sajnos a sportolókat sem kíméli a vírus. Ezzel a cikkel szeretnénk útbaigazítást adni a hobbi és amatőr sportolóknak a covid-fertőzés utáni sportba való visszatéréshez. 350 000 igazolt sportoló mellett legalább ennyien, ha nem többen, sportolnak hazánkban amatőr szinten. A profi atléták jó esetben szoros orvosi ellenőrzés mellett, szigorú protokollt követve térhetnek vissza a sporthoz a fertőzés után (lásd a Sportkórház Covid-protokollja ábrát), viszont a sportszakmai szervezetek ajánlásai nem minden esetben jutnak el a veszélyeztetett hobbisportolókhoz. Mennyit kell kihagynod? Hogyan és mikor kezdhetsz újra mozogni? Minden covid

Miért fontos a core izmok erősítése?

A “core izmok” kifejezés egy gyűjtőnév, amely 29 izompárt tartalmaz, és a gerinc, medence, valamint a kinetikus lánc (ízületek rendszere) stabilizálásáért felelősek. Így többek között elölről a haránthasizom (m. transversus abdominis), hátulról a gerincfeszítő izmok (transversospinal group), oldalról és hátulról pedig a farizmok (gluteus medius, maximus) segítik a gerinc helyes pozícióban való tartását és mozgatását. (1,2) Miért fontos ez a sportban? Egy sportoló sikeréhez maximalizálni kell a sportteljesítményt, és minimalizálni a sérüléseket. A teljesítményt több dolog is befolyásolja, ide sorolható a sportoló adottsága, edzettsége, aktuális pszichikai állapota, illetve a külső körülmények.(3) Az edzettségen belül foglalnak helyet a funkcionális képességek, vagyis a mobilitás, stabilitás. Mobilitás

Mitől függ a pulzusszám? – 1.rész

Sokan kérdezik tőlem, hogy mitől függ az, hogy változik a pulzusuk? Amit korábban el tudtak érni, azt most nem tudják, ez mitől van? Vagy mennyi a maximális pulzusszám, és adott esetben ennek hány százalékán kell edzeni? Egyáltalán van-e ennek jelentősége, és ha igen, akkor miként? A kérdéskör igazából abból fakad, hogy a pulzust, mint a terhelés mértékegységét akarjuk megfogni. Ez az állítás önmagában viszont nem igaz, ugyanis a pulzus a külső és belső környezetre adott válaszreakció. A szívritmusunk noha reagál a terhelésre, de nem ennek a mértékegysége. A terhelés mértékét sokkal  jobban megfoghatjuk az anyagcserén keresztül, vagy az oxigénigény, oxigénfelvétel vizsgálatának segítségével. Ahhoz, hogy megértsük, miként

A gyors és stabil kanyarodás technikája

Edzői vélemény Régóta él az a nézet, hogy a triatlonosok nem tudnak kerékpározni. Egykor, versenyzőként kézzel-lábbal tiltakoztam ez ellen, majd egy év országúti kerékpározás után rájöttem, ez nem azt jelenti, hogy lassúak a triatlonosok, hanem azt, hogy technikailag alulképzettek. A kerékpározás, a triatlonban is, arról szól, hogy ki mennyit tud spórolni, miközben nem marad le. Még egy nem bolyozós versenyen is számít a technika, hiszen egy gyors kanyarvétel olyan előnyhöz juttathat, mely kulcsfontosságú lehet, például egy “rajtunk utazó” ellenfél lerázásában. A kanyarvételhez tisztázzunk néhány alapvető dolgot: minél közelebb van a súlypont az aszfalthoz, annál stabilabb vagy! a kerékpár kanyarodik nem a

Formaidőzítés

A versenyek előtt mindig nagy kérdés a formaidőzítés. Mennyit kell edzeni, hogyan kell edzeni? Az idegen szóval taperingnek nevezett formaidőzítés a sportolók edzésterhelésének csökkentése a fontos verseny előtti napokban a célból, hogy a teljesítmény optimalizálódjon¹. Ezt a kijelentést azért azt gondolom, hogy sokan ismerik. A formaidőzítést a TrainingPeaks blogján úgy fogalmazzák, hogy a fittség+frissesség=forma. Vagyis, ha sokat edzel fitt leszel, de fáradt, tehát nem leszel formában. Ha nem edzel, akkor ez fordítva igaz, de az eredmény ugyanaz: nem leszel formában. Tehát edzeni kell, pihenni kell és formában leszel. Ez persze azért nagyon leegyszerűsíti a képletet, de a lényeg benne van:

Két kerékkel a jobb futóeredményekért

Ha szeretnéd fejleszteni a futásodat, néha érdemes nyeregbe is pattannod. A Journal of Strength and Conditioning-ban megjelent kutatás szerint ugyanis, a kerékpáros magas- intezitású, résztávos edzés (ún. HIIT) jó arányban javítja a futóteljesítményt. Kavaliauskas M. és kutató társai (1) futók egy reprezentatív csoportjával kerékpáros edzéseket végeztetett – nagyon rövid résztáv /10 mp/ – rövid pihenőkkel /30-80-120 mp/ és kevés ismétlésszámmal /6 db/ –  míg egy másik csoport a szokásos futó programot folytatta tovább. Hat hét elteltével a 3000 m-es pályateszteken meglepő eredményt kaptak. Azok, akik kerékpáros résztávokat végeztek, sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akik nem, mi több, azok fejlődtek a legjobban, akik a