Az elasztikus energia és annak optimális ki/felhasználása a múlt héten tárgyalt futógazdaságosságot meghatározó egyik legfontosabb összetevő. Elasztikus energia alatt azt az energiát értjük, amit a szervezet passzív módon, nem az izmok aktív összehúzódása révén tesz bele a mozgásba, hanem amit “mechanikai úton” tesz hozzá az adott intenzitás fenntartásához.
A magyarázatot kezdjük kicsit távolabb, hogy érthető legyen ez a sokszor elhanyagolt, de annál fontosabb energiaforrásunk. Ha a test által végzett munkáról beszélünk, ha azt nézzük, mekkora munka kell egy adott sebesség fenntartásához, a legtöbben ösztönösen csak a dominánsan aerob vagy anaerob (intenzitás függő) módon működtetett izmok munkavégzésére gondolnak. Eszerint a megterlmelt energia hatására összehúzódnak az izomrostok, és már kész is a mozgás. Amilyen erős a kontrakció, arányosan olyan gyorsan/intenzíven tudunk futni. Ez azonban csak az egyenlet egyik fele.
Az aktív izommunka mellett létezik egy úgynevezett passzív munka is, ami az inak, szalagok, izmok és a vázrendszer közös működésének az eredménye, és a mozgáshoz szükséges összes energiaszükséglet 20-30%-áért is felelős lehet. Persze, csak ha jól használjuk. A rendszer működésének az elve halál egyszerű: az izmok és a szalagok, inak úgy működnek, mint egy íjnak a húrja. Ha megfeszíted őket, energiát tárolnak, és amikor elengeded a húrt, felszabadul az energia, és messzire lövi a nyílvesszőt.
Az optimális futómozgás során ehhez hasonlóan töltöd fel energiával a lábboltozatodban, a vádlidban, a combodban, a medencédben és a törzsedben lévő izmok, szalagok és más képletek összefonódó rendszerét. Nem véletlenül rotálódik a törzsed a lábaddal ellentétes irányba például, vagy nem véletlenül fognak talajt sokszor a lábfej elülső részén a leggyorsabb futók. Míg az első esetben a törzs izmai raktároznak el energiát és segítenek a dinamikus mozgás létrejöttében a csavarodás közben, a második esetben akkor “húzza fel” az Achilles-ínt a szervezeted, és tölti meg energiával a vádli izmaival együtt, amikor a sarok halad lefelé a talaj felé a lábujjpárnák körüli talajfogást követően.
Ennek a jelenségnek a legékesebb példái a kenguruk, akiket a hosszú Achilles-ín által elraktározott energia tesz képessé a hatalmas ugrásokra. De, hacsak a kutyák, macskák vagy lovak lábát nézed meg, jól látszik, hogy a nagy sebesség elérését a vékony lábszár és az azon futó erős ín segíti.
Ha tehát odafigyelsz a futóstílusod apróbb elemeire, hogy megfelelően tudd előfeszíteni az izmaidat, ínaidat és szalagjaidat, valamint a szükséges erősítéseket sem hagyod ki, hogy ezt a feszültséget az izmok el is raktározzák, majd megfelelően vissza is tudják adni mozgás közben, akkor ha nem is leszel olyan gyors mint egy gepárd, de jelentősen meg tudod könnyíteni az aktívan dolgozó izmaid életét a passzív összetevők használatával. Ez pedig kisebb befektetett munkát és nagyobb sebességet jelent mind az edzéseken, mind a versenyek során.
A rovat korábbi részei:
➡️ Mi is az a futógazdaságosság?
➡️ Cardiac Drift (felszökő pulzus)
➡️ A laktát
➡️ VO2max
Szilágyi Tibor
Mások elmondása szerint folyton pörgök. Saját állításom szerint folyton keresem az önfejlesztési lehetőségeket. 12 éve edzősködök, dolgoztam a tatai Nike Futóklubban, az ENSPORT csapatát pedig 2016 óta erősítem.
Edzői hitvallása:
Egy jó edzésterv készítése a test és lélek összhangja. Ezalatt én a biomechanika, sportélettan, edzéselmélet és pszichológia összhangját értem, melyek csak együtt képesek a legtöbbet kihozni egy sportolóból.