fbpx

Single post

A Norvég-csoda: Mitől ennyire jók a norvég triatlonisták?

Szabó Csaba

Edzői sikeremnek tartom, hogy az általam felkészített sportolók elérik a céljaikat. Többeket készítettem fel maratonra, illetve hosszútávú triatlonversenyre, de ugyanilyen büszke vagyok azokra is, akik rövidebb távokon vitézkedtek.

Az elmúlt években Kristian Blummenfelt és Gustav Iden dominálta a hosszútávú triatlon világbajnokságot. Gustav Iden őrületes pályacsúcsot teljesített Konán 7:40:24-el. Az egész szakma csodájára járt a norvégok megtáltosodásának, de tényleg csodáról kell beszélnünk? Mitől különbözik a Norvég-módszer attól, mint amit eddig láttunk a triatlonban? Erre keressük a válaszokat.

Gyorsan az elején leszögezem: nincs csoda. Véleményem szerint a norvég triatlonosok nem abban jobbak, hogy többet és jobban használták a teljesítménydiagnosztikát, vagy éppen jobb sporttudományi szakemberekkel dolgoztak. Nem, nem ez a különbség.

Hiszem, hogy a szakembergárda semmivel sem rosszabb Németországban, vagy Angliában mint Norvégiában. Nem is az a különbség, hogy többet edzettek, jobban periodizált edzésterveket kaptak, és/vagy gyorsabban, jobban regenerálódtak. De akkor mitől jobbak? Máris mondom, de előtte egy kis kitérő.

Kristian Blummenfelt és Gustav Iden

Blummenfelt (balra) és Iden az elmúlt két évben dominálták az Ironman-világbajnokságot. (fotó: Blummenfelt facebook)

A sikerkovácsok

Ha megnézzük azokat a szakembereket, akik pillanatnyilag a hosszútávú triatlonban a legsikeresebbek, szinte minden esetben – néhány kivételtől eltekintve – sporttudományi szakemberek, akik élettani laborokat vezetnek, és edzőként is tevékenykednek.

Philipp Seipp – német sporttudományi szakember, edző, aki Sebastian Kienle, Laura Philipp és Florian Angert edzője, illetve a KickAss Sports vezetője, ahol természetesen állóképességi sportolókkal foglalkoznak, biomechanikai szolgáltatásokkal együtt.

Björn Geesmann – Németország legnagyobb magánkézben levő sporttudományi intézetét vezeti (HYCYS), és nem mellesleg Patrik Lange edzője. A HYCYS-nél több pro tour kerékpárossal dolgoznak együtt, többek között Egan Bernal, de náluk tesztel Jan Frodeno, Cameron Wurf és még sorolhatnánk.

Dan Lorang – több mint 10 éve Jan Frodeno, és 15 éve Anna Haug edzője.

Lényegében az itt felsorolt edzők mindegyike kiváló sporttudományi szakember, és az eredményeik igazolják, hogy emellett sikeres edzők is.

Mérni és kérdezni

Ha megnézzük a fenti szakembereket hogyan nyilatkoznak a saját munkájukról sok közös pontot találunk. A mérések, és adatok elemzése mellett, különböző mértékben, de mindannyian figyelembe veszik a sportolóik szubjektív érzéseit.  És ez igaz a norvég edzői csapatra is, itt sem találunk eltéréseket.

Az állóképességi sportokban – de igazából már a sport minden területén – nagy hangsúlyt kap a sportoló szubjektív érzése (RPE-skála). Ezt minden valamire való edző használja, mondhatni a legolcsóbb mérési protokoll, hiszen csak néhány kérdésbe kerül. Magam is előszeretettel használom.

Kristian Blummenfelt

VO2max és laktátmérés a medencében (fotó: Blummenfelt facebook)

Akik a Norvég-sikereket megalapozták

Arild Tveiten, aki a Norvég triatlon válogatott szövetségi kapitánya és sportigazgatója. Az ő irányítása alatt emelkedett fel a norvég triatlon a világ élvonalába.

Mikal Iden, aki nem mellesleg Gustav Iden bátyja, szintén Tveiten csapatának tagja.

Érdekesség, hogy Mikal készítette fel az idei világbajnokságra Lionel Sanderst, aki a nem túl fényesre sikeredett szereplés okai közt hozta fel, hogy talán túledzetten érkezett Konára, és a formaidőzítés sem nem volt tökéletes. Nála nem működött a Norvég-módszer, ahogy ő maga fogalmazta meg.

Olav Aleksander Bu, akiről Tveiten csak annyit mond hogy, ő a hajtóereje mindennek, egy őrült sporttudós, aki jó ideje óta gyűjt minden adatot IS.

Természetesen tudok ellenpéldákat is sorolni, olyan edzőket, akik hasonlóan eredményesen dolgoztak hosszútávos triatlonosokkal úgy, hogy a méréseket kevésbé tartották fontosnak a saját munkájukban, és inkább hagyatkoztak a megérzéseikre. Ide tartozik Brett Sutton, aki Daniela Ryf-el alkotott felejthetetlent, vagy éppen Faris Al-Sultan, akivel Patrik Lange nyert kettő VB címet Hawaiin.

Kristian Blummenfelt

Laktátmérés kerékpáros pályateszten az idei Ironman-világbajnokságot megelőző napokban. (fotó: Blummenfelt facebook)

Mitől működik jobban a Norvég-módszer?

Az egyik ilyen faktor, ahol a Norvégok elmentek a világ mellett, az egy üzleti modell, a Santara Tech! A céget Kristian Blummenfelt, Gustav Iden, Olev Aleksander Bu, és Adam Acworth alapították. Mondhatjuk ez az a pont, ahol a sport, a kutatás, a teljesítmény, és az üzlet találkozik. Ez egy üzleti vállalkozás természetesen, de mégis minden benne szereplő profitál belőle, nem csak anyagilag, szakmailag is.

A recept egyszerű. Van egy Olav Aleksander Bu, aki mániákusan mér, elemez, összefüggéseket keres a teljesítmény, és az egyéb tényezők között. Neki teljesen mindegy, hogy milyen egyéb tényezőt vizsgál, mindent számításba vesz, ami a teljesítményt akár milyen irányba befolyásolja.

Van kettő olyan sportolója (Kristian Blummenfelt, Gustav Iden), akik partnerek abban, hogy az új módszereket használják, kísérletezzenek velük, ráadásul érdekli is őket a rengeteg háttérinfó, és most már érdekeltek is abban, hogy elterjedjenek az újítások.

Létrehoznak hát egy olyan céget, ahol teret adnak azoknak fejlesztőknek, akik valami, új, innovatív eszközt szeretnének piacra dobni, létrehozni, ami segít a jobb teljesítmény elérésében. A projekt minden elemét közösen értékelik a fejlesztőkkel, ami azt jelenti, hogy az ötlettől a tesztelésen át a visszajelzésig hatékonyan, és rövid idő alatt tudnak eredményeket elérni, illetve a szükséges változtatásokat ugyanilyen gyorsan, és hatékonyan újratervezni.

Kristian Blummenfelt

Blummenfelt egyúttal olimpiai bajnok is, és a nem hivatalos Ironman világrekorder 6:44:25-ös idővel. (fotó: Blummenfelt facebook)

Tudomány és üzlet

Egy egész csapat épül arra, hogy minden új dolgot, minél rövidebb idő alatt piacképessé, használhatóvá, és hatékonnyá varázsolják. A tesztalanyok pedig maguk a norvég csodagyerekek. Hát nem örülten jó ötlet?! Én imádom!

Eddig a következő fejlesztések jöttek a Santara projektből:

  • BodyRocket: valós idejű aerodinamikát optimalizáló fejlesztés, lényegében kiváltja a drága szélcsatornát
  • Moxy: izomoxigén-monitor
  • Core: a test maghőmérsékletét monitorozza
  • Vo2 Master: Vo2 analizáló (vízben is használható)
  • Form: okos úszószemüveg
  • Maurten: sportfrissítés, feltöltés

 

Ezek az eszközök, anyagok már bárki számára elérhetőek. Ezek az adatok a felkészülés alatt olyan mennyiségű adatot biztosított az edzői stábnak, szakembergárdának, amiből olyan magas szinten optimalizálták a felkészülést, aminek az eredménye nem lehetett más, mint egy robbanásszerű fejlődés!

Nem kérdés számomra, hogy ez a jövő, amit ez a Norvég csapat kitalált, és megvalósított. Lehet utánuk csinálni, mert minden elérhető. Nincs csoda.