fbpx

Bloggereink

Értsd a tudományt: Izomrosttípusok és a futósebesség

Az elmúlt alkalmakkor mind a talajfogás, mind az elasztikus energia (lásd lent a korábbi részeket) tárgyalása során sok esetben előkerült az izmok szerepe. Izomzatunk ugyanis mint láttátok, aktívan és passzívan is képes energiát termelni, tárolni és közvetíteni. Minden mozgásnak azonban az alapja mégiscsak az aktív, izomösszehúzódás vagy más néven kontrakció által létrehozott mozgási energia. Az pedig, hogy ezt milyen típusú izom végzi dominánsan a futó testében, óriási különbségeket okozhat. Meghatározza, mely távokon, milyen sebességeken lesz esély a legtöbbet fejlődni, milyen edzésmódszer/edzéstípus a legmegfelelőbb a számára, és még arra is kihatással lehet, hogyan értelmezzünk egy labordiagnosztikai jegyzőkönyvet vagy egy adott tejsavszintet,

TrainingPeaks, és ami mögötte van

A TrainingPeaks egy edzők és sportolók által egyre gyakrabban használt edzéselemző és tervező szoftver. Első pillantásra (és másodikra is) bonyolultnak tűnhet a rövidítésekkel és grafikonokkal telitűzdelt program, de egy kis rutinnal már nem csak olyan dolgok összesíthetőek, vehetőek észre egy szempillantás alatt. A program által olyan új összefüggések is feltárulnak, amikre eddig nem is gondoltunk. Mire való a TrainingPeaks? 1️⃣ az edzések nyomonkövetésére 2️⃣ dokumentálására 3️⃣ elemzésére 4️⃣ hosszabb távú trendek kimutatására, alakítására Minden egyes edzés vagy adott időszak összehasonlíthatóvá válik egymással a TraininPeaks-ben, grafikusan és numerikusan egyaránt. Az összefüggés szó hangsúlyozása kulcsfontosságú, mert a vizuálisan is látható értékek nem

Értsd a tudományt: Energiapocsékolás felsőfokon

Izommunka, testhő és az előrehaladás kapcsolata Ha edzésekről, teljesítményekről beszélgetünk (vagy olvasunk), mindig tempóban, pulzusban és most már egyre többször wattban adjuk meg, mennyire is volt intenzív vagy kemény a futásunk. Az intenzitás a sebességen, a kívülről látható teljesítményen kívül azt is meghatározza, mennyi energiára van szüksége a dolgozó izmoknak a mozgáshoz, és azt dominánsan milyen energiatermelő folyamatokon keresztül szerzi meg. Minél magasabb az intenzitás, annál nagyobb az energiaigény, mert annál több izomrostot aktiválunk és dolgoztatunk meg erősebben, és annál gyorsabban kell ennek az energiának a rendelkezésünkre állnia. Valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy ez az energia mind izommunkává alakul, és

Értsd a tudományt: Talajfogás, és ami mögötte van

Ez a sokakat érdeklő és nem egyszer nagy vitákat kiváltó terület, az eddig tárgyalt elasztikus energia/futásdinamika és futógazdaságosság témakörébe is beilleszthető könnyedén. Kicsit máshogy, mint a legtöbben hallottak már róla. A talajfogás biomechanikai és egészségügyi elemzésének nagymestere Dalma, így mély elemzést a témával kapcsolatban Ő tud adni ilyen téren, viszont az alapvető kapcsolatot a talajfogás módja és a futás hatékonysága/gazdaságossága között érdemes picit más szemszögből is megvizsgálni. Ugyanis nem csak a sérülésveszély és a futóstílus szempontjából van különbség a talajfogás egyes típusai között, de a megtermelt energia mozgásba való (vissza)juttatásában is óriási eltérések vannak. Ez pedig nem egy lebecsülendő terület!

Értsd a tudományt: Futásdinamikai mutatók

Egyre több óra tudja mérni a cikk témájául szolgáló adatokat, így valószínűleg sokan találkozott már a különböző elnevezések egyikével-másikával. Ezek a számok a futásunk során a mozgásunk mérhető, a futóstílusra és futógazdaságosságra is hatással bíró adatait mutatják meg. Segítségükkel pontos képet kaphatunk aktuális állapotunkról, gyengéinkről, erősségeinkről, az edzések során fejlesztendő területekről, de esetleg egy régebbi sérülés nyomairól, vagy egy közelgő új előjeleiről. Mivel a test egy összehangolt gépezetként működik, mindenkinek megvan a maga számára optimális futóstílusa. Ezt a futóstílust meghatározhatjuk különböző szabad szemmel is látható, vagy az órák által mérhető mutatókkal. Segítségükkel pedig figyelhetjük, mekkora az eltérés egy adott ideálisnak

Értsd a tudományt: Elasztikus energia

Az elasztikus energia és annak optimális ki/felhasználása a múlt héten tárgyalt futógazdaságosságot meghatározó egyik legfontosabb összetevő. Elasztikus energia alatt azt az energiát értjük, amit a szervezet passzív módon, nem az izmok aktív összehúzódása révén tesz bele a mozgásba, hanem amit “mechanikai úton” tesz hozzá az adott intenzitás fenntartásához. A magyarázatot kezdjük kicsit távolabb, hogy érthető legyen ez a sokszor elhanyagolt, de annál fontosabb energiaforrásunk. Ha a test által végzett munkáról beszélünk, ha azt nézzük, mekkora munka kell egy adott sebesség fenntartásához, a legtöbben ösztönösen csak a dominánsan aerob vagy anaerob (intenzitás függő) módon működtetett izmok munkavégzésére gondolnak. Eszerint a megterlmelt

Értsd a tudományt: Mi is az a futógazdaságosság?

A futógazdaságosság azt az információt adja nekünk a futásnál, amit egy autó fogyasztása jelöl a vezetésnél. Jelesül, hogy az autó aerodinamikai és más jellemzői révén mennyire gazdaságos a kocsi fogyasztása, mennyi üzemanyagot használ el adott sebességen. Minél kevesebb benzin szükséges egy táv megtételéhez, annál nagyobb az autó hatékonysága, és a hatótávja. Futásnál ugyanezt vizsgálhatjuk, csak az üzemanyag helyett a gazdaságosság mértékét az elhasznált oxigén, és ebből kifolyólag a felhasznált energia mennyisége jelzi. A pl. spiroergometriás méréssel is vizsgálható jelenség azt mutatja meg, mennyi oxigént (=üzemanyagot) használsz fel egy tempó fenntartásához. (Az energiatermelő folyamatokhoz amik a mozgáshoz szükséges energiát előállítják, oxigén

Értsd a tudományt: Time to exhaustion (TTE)

Az elmúlt időszak kihagyása után egy olyan érdekes fogalommal indítjuk újra a sorozatot, ami a korábban tárgyalt küszöbértékekhez, legfőképpen az anaerob küszöbhöz, és az ott leadott teljesítmény méréséhez kötődik. A legutoljára tárgyalt wattmérés egyik új mérőszáma sokat segíthet abban, hogy elszakadhassunk a “nagy könyvben” megírt, előre meghatározott értékek használatától az edzéseink során. Az TTE-t folyamatosan használva, nyomon követhetjük a fejlődésünk ütemét és azt, hogy az edzések egymásra épülő elemei hogyan is befolyásolják a teljesítményünket. Az anaerob küszöbbel (= laktátküszöb, tejsav küszöb) kapcsolatban említettük már, hogy régi szabály szerint ez az az intenzitás, ahol a szervezet anyagcseréje nagyjából egy órán keresztül

Értsd a tudományt: Wattmérés 2. rész

Wattmérés 2. rész Múlt héten a pulzust befolyásoló tényezőkről beszéltünk, és arról, hogy ezek milyen anomáliákat, nehézségeket okoznak bizonyos edzéstípusok esetén. Említettük a terepfutást, a rövid résztávokat, mint jellemzően olyan területek, ahol a pulzus alapú edzés használhatósága nem a legjobb. Most azt mutatom be pár gondolatban, hogyan tud ezen pontosítani a wattmérés. A módszer a testtömegünket, sebességünket/gyorsulásunkat használva egy objektív, a tereptől és minden más tényezőtől független adatban, a watt értékben mutatja meg, mekkora munkát is végzünk futás/bringázás közben. Teszi mindezt függetlenül tereptől, szintemelkedéstől, és intenzitástól vagy a résztáv hosszától. Lényegében azt tükrözi, mekkora erőt és milyen sebességgel fejtesz ki

Értsd a tudományt: Wattmérés 1. rész

Wattmérés 1. rész A sok mértékegység és töréspont után következzen egy újabb, egyre népszerűbb, de kicsit más jellegű fogalom, a wattmérés. A két részes leírás első felében a pulzus alapú edzések esetleges hátulütőit járjuk körül, amivel lényegében előkészítjük a talajt a második résznek, ahol azt mutatom be, milyen hiánypótló szerepe is van/lehet a wattmérésnek, ha igazán pontos adatokat szeretnél kapni magadról és a felkészülésedről. Nem nagy titok, hogy ezek egy része a most felvetett problémákkal kapcsolatos. A wattmérés, ami a kerékpár után a futást is egyre inkább meghódító új mérőszám/rendszer a pulzus helyett a futás közben leadott teljesítményt/munkát veszi alapul