Single post

Értsd a tudományt: Izomrosttípusok és a laktátszint

Regisztrálj júliusban Prémium edzéstervezés szolgáltatásunkra díjmentesen!

Az első 4 hét közös munka díjmentes (hosszabítás eseten áraink)
A teljesítménydiagnosztikád 29.900Ft helyett 17.900Ft

➡️ ENSPORT Prémium regisztráció

➡️ Edzéstervezés infók

➡️ Teljesítménydiagnosztika infók

Tovább folytatva a hetekkel ezelőtt megkezdett gondolatmenetet az izomzat és annak jellemzőivel, funkcióival kapcsolatban, szeretném még egy újabb nézőpontból megvilágítani most, hogy mennyire sok mindenre hat ki az, hogy dominánsan milyen típusú izomrostokkal is rendelkezünk.

A rostok aktív energiatermelő, raktározó és passzív energiatermelő (elasztikus) szerepe mellett az izmok azt is meghatározzák az anyagcseréjük és karakterük révén, hogy milyen intenzíven és mennyi ideig tudsz munkát végezni velük. Ez nem csak az alkalmazandó edzésmódszerekre van hatással, hogy a rosttípusodnak a lehető legmegfelelőbb ingert tudd adni, de arra is kihat, ahogyan az izom reagálni fog a terhelésre. Ezekből a reakciókból pedig tudni kell olvasni, nehogy félreértsd a jeleket, amiket a tested küld, és a megfelelő edzés helyett alul vagy túledzd magad.

A fáradás és a teljesítmény csökkenés mellett az izmok legjobban ismert akut válaszreakciója a munkára a tejsav termelés és annak mértéke. Közkeletűen: mennyire savasodsz be. Régebbi bejegyzésben már volt arról szó, hogy a közhiedelemmel ellentétben a tejsav (laktát) nem ördögtől való, ugyanis elsősorban nem a tejsav limitálja a hatékony munkavégzést, nem a tejsav kényszerít mozgás közben lassulásra. A tejsav jelenléte csupán indikátora annak, hogy valami gond van. Vagy mégsem minden esetben van így?

Gyors és lassú rostok

Míg a gyors rostok nagyrészt anaerob, azaz oxigén jelenléte nélküli körülmények között termelik meg a működésükhöz szükséges energiát, a lassú rostok aerob környezetben teszik ezt. Az első esetben a folyamat velejáró következménye pedig a tejsavtermelés. A tejsav elkerülhetetlen mellékterméke az energiatermelő égésfolyamatoknak, ha azok oxigén jelenléte nélkül zajlanak. Ha a savasodás üteme nem túl gyors, vagy pontosabban fogalmazva a savasodást kísérő egyéb bomlástermékek felszaporodása nem káros ütemű, akkor maga a tejsav nem akadályozza az izmok összehúzódását. Sőt! A későbbiekben felhasználható energiaforrásként is aktív szerepet játszik a mozgásban. Jelenléte miatt azonban megnő a vérben mérhető tejsavszint, amit a legtöbben pedig egyből rossznak gondolnak.

Nagy teljesítmény vs. magas laktátszint

Az állóképesség mibenlétét legtöbbször csak a lassú, tejsavat nem nagyon termelő izomrostok működéseként képzeljük el. Ebben az esetben tényleg a túlságosan magas intenzitás jele a felszaporodó tejsav, ami a szükséges mennyiségű oxigén jelenlétének csökkenésére utal az izmokban. Ha azonban a teljesítményünk nem csökken a magasabb tejsavszint mellett sem, sőt, egészen magas értékeket tudunk elérni egy teszt végre, és még a szívünk sem ugrik ki a helyéről, az annak a jele legtöbbször, hogy a mozgásunkban a gyors rostok is jelentős szerepet kapnak. Ez a rosttípus pedig folyamatosan pöfékelik ki magából a tejsavat (mert ugye nem tud más módon energiát termelni, ami pedig szerencsés esetben más izmokban, vagy akár helyben felhasználásra is kerül az edzés során.

Rendszerszemlélet

Elmondható tehát, hogy a tejsavértéket sem lehet önmagában elszigetelten nézni, mint ahogy egy “légből kapott” pulzusérték sem mond semmit annak “viselőjéről”. Nem tudod, hogy az a szám hol van a maximális pulzushoz, tejsavküszöbhöz, megszokott, edzéseken használt intenzitáshoz képest. Ha tejsavértékeket is vizsgálunk egy diagnosztika/teszt alapján, annak magas értéke egy adott tempónál nem feltétlenül a rossz állóképesség jele.

Az eredmények több egymás utáni mérés értékeivel, a hozzájuk tartozó sebességgel, és ami a legfontosabb, a versenyek vagy edzések tempójával együtt nézve, folyamatba illesztve mutatják majd meg, milyen is a felkészülésed, és merre kéne haladni tovább, hogy Te is és az izmaid is azt kapják, amire igazából szükségük van.

A rovat korábbi részei:

➡️ Izomrosttípusok és a futósebesség

➡️ Energiapocsékolás felsőfokon

➡️ Talajfogás, és ami mögötte van

➡️ Futásdinamikai mutatók

➡️ Elasztikus energia

➡️ Mi is az a futógazdaságosság?

➡️ Time to exhaustion (TTE)

➡️ Wattmérés 2. rész

➡️ Wattmérés 1. rész

➡️ Cardiac Drift (felszökő pulzus)

➡️ Laktátküszöb vs. VO2max

➡️ A laktát

➡️ A laktátküszöb

➡️ VO2max

➡️ Zsírégető zóna

➡️ Aerob vs. Anaerob zóna

Regisztrálj júliusban Prémium edzéstervezés szolgáltatásunkra díjmentesen!

Az első 4 hét közös munka díjmentes (hosszabítás eseten áraink)
A teljesítménydiagnosztikád 29.900Ft helyett 17.900Ft

➡️ ENSPORT Prémium regisztráció

➡️ Edzéstervezés infók

➡️ Teljesítménydiagnosztika infók

Szilágyi Tibor
kiemelt futóedző at | Website

Mások elmondása szerint folyton pörgök. Saját állításom szerint folyton keresem az önfejlesztési lehetőségeket. 12 éve edzősködök, dolgoztam a tatai Nike Futóklubban, az ENSPORT csapatát pedig 2016 óta erősítem.

Edzői hitvallása:

Egy jó edzésterv készítése a test és lélek összhangja. Ezalatt én a biomechanika, sportélettan, edzéselmélet és pszichológia összhangját értem, melyek csak együtt képesek a legtöbbet kihozni egy sportolóból.