Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan fogalmat, melyeket gyakran használunk akár írott, akár szóbeli kommunikációnkban, és amik esetenként bizonytalanságot váltanak ki azok körében, akik nem tudják pontosan, miről is beszélünk. Ezért szeretnénk veled is megosztani, hogy egyes szavak és kifejezések  mit is takarnak.

Aerob zóna: Az anaerob küszöb alatti zónák elnevezése. Az az intenzitás, amikor a szervezet energiaigénye még kielégíthető a rendelkezésre álló oxigén mennyiséggel. Ekkor – bár a zsír és szénhidrát anyagcsere párhuzamosan megy- az energiatermelés folyamatában jelentőseb szerepe van a zsírt jobban felhasználó aerob/oxidatív folyamatoknak, miközben az ilyenkor is keletkező tejsav szintje állandó alacsony szinten van.

Alap-alapanyagcsere: A szervezet által nyugalmi állapotban egy nap alatt felhasznált energiamennyiség. Ez a belső szervek működéséhez, a légzéshez, a keringéshez, az emésztéshez, gondolkodáshoz és a hőszabályozáshoz szükséges energiamennyiség, ami az életben maradásunkhoz kell. Nagysága jelentősen függ az életkortól, testsúlytól, életmódtól, genetikától.

Anaerob küszöb: Az anaerob szó jelentése: oxigén nélkül. Az az intenzitás, amelynél a szervezetben a termelt tejsav elkezd felhalmozódni. A közhiedelemmel ellentétben tejsav folyamatosan termelődik, minden intenzitásnál, viszont amíg a szervezet elég oxigénhez jut a szükséges energiamennyiség gazdaságos előállításához (döntően aerob módon), nem termelődik olyan mennyiségű laktát, ami felborítaná a belső egyensúlyt, a homeosztázist. Amint ez a kényes egyensúly megszűnik, az energiaforrásként is szolgáló tejsav szintje szignifikánsan emelkedni kezd, mert a termelődés volumene meghaladja a felhasználás ütemét. Ennek következménye a sajátos égő, elnehezedő érzés, és az, hogy szervezetünk leszabályoz, védekező funkcióként korlátozza a leadott teljesítményt.

Anaerob zóna: Az anaerob küszöb körüli és a feletti intenzitás zónák elnevezése.

Anyagcsere életkor: A szervezet “működési sebessége” mely az anyagcserénk hatékonyságát, gyorsaságát mutatja. Sok más tényező mellett az életmódunk és az aktivitási szintünk befolyásolja leginkább. Amíg egy passzív életmódot folytató személy anyagcsere életkora lehet magasabb, mint a valós életkora (vagyis kevesebb energiát éget el, mint kellene, így nő az esélye az elhízásra) addig egy sportoló felnőtt anyagcsere életkora jóval a valós életkora alatt is lehet, ami azt jelenti, szervezete sokkal gyorsabban, “fiatalosabban” működik, regenerálja és építi magát, mint az életkorából következne.

Állóképesség: A szervezet folyamatos terheléssel/fáradással szembeni ellenálló képessége. Számunkra fontos és mérhető paraméterei a pulzusszám, a tejsavszint és a maximális oxigénfelvevő képesség (Vo2max). Hétköznapi edzések során a fejlődésének a következő jeleit láthatod: a befektetett munka hatására ugyanolyan vagy alacsonyabb pulzussal egyre nagyobb teljesítményt egyre tovább tudsz leadni. Ezzel párhuzamosan terhelés után egyre hamarabb áll vissza a pulzusod a nyugalmi szintre, miközben egyre alacsonyabb az ébredési és a nyugalmi pulzusod is.

HRV (Heart Rate Variability): Az egymást követő szívverések között eltelt idő milliszekundumban mért távolsága. Ennek nagysága és szabályossága nagyon jó képet ad fizikális, (vegetatív) idegrendszeri állapotunkról, kipihentségünkről.

Maximális pulzus: Maximális terhelésnél a szív által produkált legmagasabb pulzusszám. Lényegében az a maximális fordulatszám, amin testünk motorja a szívünk pörögni bír. A legtöbb pulzusértékhez hasonlóan sok tényező (életkor, genetika, fáradtság) befolyásolja. Edzéssel minimálisan változtatható, csak az életkor előrehaladtával történő csökkenése lassítható.

Nyugalmi pulzus: Adott napszakban, lehetőleg reggeli órákban mért terhelés előtti pulzus, mely a keringési rendszer hatékonyságát nyugalmi periódusban méri. Folyamatos nyomon követése jó eszköze teljesítményünk monitorozásának. Egy eredményből sose vonj le hosszú távú következtetéseket, mert rengeteg tényező befolyásolhatja (alvás mennyisége, stressz, megfázás és egyéb betegségek, előző napi étkezés, légnyomás, hőmérséklet, életkor, testsúly…)

Ugyanez jellemzi az ébredési pulzust is, ami a közvetlenül ébredés után, reggel, nyugalmi helyzetben mutatja a pulzusszámunkat. Különbség, hogy ebben az esetben még mentesek vagyunk a napközbeni negatív hatásoktól, így a kipihent szervezet állapotát mutatja.

Pulzusmérő órák: Az egyik legelterjedtebb, leghasznosabb eszköz edzéseink intenzitásának szabályozására, követésére, a teljesítménydiagnosztikán kapott zónák betartására, edzéseink dokumentálására, és természetesen önmagunk motiválására. A pulzusszámot a szívnek az összehúzódásain keresztül mérik, mellkasi jeladó segítségével.

Pulzusszám: A szívverések percenkénti száma. Az állóképességnek és a leadott teljesítménynek (az edzés intenzitásának) az egyik leg egzaktabb mutatószáma. Minél nagyobb a terhelés vagy/és gyengébb az állóképesség, annál magasabb a pulzus. A pulzusértékeinknek folyamatos nyomon követése egy megfelelően vezetett edzésnaplóval elemezhetővé teszi, mire és hogyan reagál a szervezetünk, milyen edzésektől fejlődünk, milyenektől nem. Edzőként ez a mi munkánknak is szerves része. Megkülönböztethetünk ébredési, nyugalmi, terheléses, maximális és megnyugvási pulzust. Az értékek ütés/perc vagyis angolul Bpm/min-ben vannak kifejezve.

Steady-state állapot: Az az intenzitás (anaerob-aerob határon)amikor a szervezet beáll egy egyensúlyi állapotba. A felhalmozódó és lebomló (energiaként felhasznált) tejsav/laktát mennyisége egyensúlyban.

Tejsav (laktát): Bizonyos intenzitás fölött (anaerob küszöb) az izmok kevesebb oxigénhez jutnak, mint amennyire szükségük lenne a tökéletes égésű energiatermeléshez. Ebben az oxigén hiányos állapotban az energiatermelés folyamata közben produkált anyagcsere-melléktermék a tejsav, amely a fokozatosan felhalmozódva teljesítményromlást okozhat. Bár alapvetően megfelelő mennyiségben energiaforrásként szolgál, felhalmozódva a fáradtság egyik tipikus kísérő tünete. Erre adott válasz a szervezet önvédő mechanizmusainak bekapcsolása, vagyis a teljesítménycsökkenés.

Terheléses pulzus/pulzuszónák: A szervezetnek adott terhelési intenzitásra/nagyságra adott válasza. Azt mutatja meg, mennyire terheli meg keringésünket az adott mozgás. Különböző edzéscélokhoz különböző jellegű zónák tartoznak. A regeneráló, a hosszú, állóképességet fejlesztő és az anaerob kapacitást növelő résztávos edzéseknek is saját egyénre szabott zónái vannak. Tökéletes eszköze teljesítményed monitorozásának és a megfelelő intenzitások betartásának. Minél jobb kondiban vagy, annál gyorsabb/erősebb vagy ugyanazzal a pulzuszónával. Megfelelő használatukkal elkerülhető a túl és aluledzettség.

Túlterhelés: Nem megfelelő edzés és/vagy életkörülmények (túl magas intenzitás, túl nagy edzéssűrűség, kevés pihenő, mentális vagy fizikai fáradtság) következtében kialakuló kóros állapot, mely fizikális és pszichés hatásokkal jár. Kedvetlenség, apátia, magasabb vagy alacsonyabb pulzus, romló vagy stagnáló eredmények, hangulati ingadozás, a sportolással szembeni közömbösség jellemezheti. A kezdeti tünetek figyelmen kívül hagyása a súlyosabb túledzettség állapotához vezethet, aminek a kezelése már hosszabb, drasztikusabb beavatkozást (teljes pihenő, jelentős terhelés csökkentés) követel.

Vegetatív idegrendszer: idegrendszerünknek a tudatosan nem befolyásolható része, mely az alapvető életfunkciókat irányítja (pulzus, légzés, anyagcsere…) Az edzések, a hétköznapi terhelés, pihenésünk minősége, a minket ért stressz és a genetikánk jelentős mértékben befolyásolják. Két részének (szimpatikus és paraszimpatikus) az optimális, egyensúlyi állapotában a szervezet kipihent, megfelelően reagál a külső-belső ingerekre. Fáradtság, stressz, túlterhelés esetén az egyensúly felbomlik. Az eltérés irányától és arányától függő tünetek kezdenek jelentkezni. Ez az arány és egyensúlyi állapot a legkönnyebben a HRV analízis segítségével mérhető egy nyugalmi teszt során.

Szimpatikus túlsúly: A vegetatív idegrendszer fizikális vagy mentális stressz vagy más betegség hatására kialakuló egyensúlyi zavara, mely a szervezet serkentő funkcióit irányító szimpatikus idegrendszer dominanciáját jelenti. Ilyenkor a szervezet mintegy folyamatos stresszhelyzetben, „magasabb fordulatszámon” működik, felkészülve a lehetséges “veszélyre”. Tünetei: megemelkedett pulzus nyugalomban és edzés során, magas vérnyomás, megnövekedett légzésritmus, álmatlanság, izzadás, fáradékonyság, kedvetlenség, ingerlékenység, renyhe emésztés.

Paraszimpatikus túlsúly: A szimpatikus túlsúllyal ellentétesen a gátló hatások felerősödése az idegrendszeri működésben. Ilyenkor az úgynevezett felépítő folyamatok kerülnek előtérbe, melyek a szervezet regenerációját hivatottak segíteni. A pulzus a vérnyomás és az izmokba jutó vér mennyisége valamint a légzésszámunk is csökken, az emésztő és anyagcsere funkciók erőteljesebbé válnak. Ez utóbbi a tápanyagraktárak feltöltését szolgálja.

Dehidratáció: Magyarul: kiszáradás. A szervezet vízvesztése, mely teljesítménybeli és funkcionális zavarokhoz vezethet. Oka lehet a sporttevékenységet nem követő folyadékfogyasztás, a napi saját szükséglet bevitelének elmulasztása, megváltozott környezeti feltételek (szárazság, magas hőmérséklet). A vér besűrűsödéséből eredő magasabb pulzustól és csökkenő teljesítménytől kezdve a dehidratáció mértékétől függően az ájulásig, hallucinációig extrém esetben halálig is terjedhetnek a tünetek.

Edzésperiodizáció: Az edzésmunka (terhelés gyakorisága, időtartama és intenzitása) céloknak megfelelő tervszerű, szisztematikus és személyre szabott összeállítása. Célja a kitűzött feladatok minél hatékonyabb elérése, a szükséges képességek megfelelő időben történő fejlesztése, valamint a sérülések és túlterhelés elkerülése. Részei: Alapozó, felkészítő vagy formába hozó és versenyidőszak.

Glikogén: Összetett szénhidrát, állati eredetű keményítő. A szervezet egyik elsődleges energiaforrása, az anaerob energia termelő folyamatok elsődleges alapanyaga. Az izomzatban és a májban valamint a vérben raktározódik a legnagyobb mennyiségben.

Izotóniás ital: Olyan kifejezetten sportoláshoz használatos ital, amelynek az oldott anyag sűrűsége (a benne lévő cukrok és ásványi anyagok mennyisége) megegyezik a vérben található ionkoncentrációval, azok egymáshoz viszonyított arányával. Ennek következtében optimálisbban pótolja a sporttevékenység alatt izzadással elvesztett folyadékot és ásványi anyagot, mint a sűrűbb vagy sokkal hígabb italok.

Hypotóniás Ital: A szervezet ozmózis nyomásánál alacsonyabb ozmózis értékkel rendelkező ital. Magyarul: hígabb, mint a testünk sejtek közötti tere. Lényegében egy híg izotóniás ital. Előnye az előzőhöz képest, hogy bár kevesebb benne az oldott sók és ásványi anyagok valamint cukor mennyisége, éppen emiatt azonban gyorsabban szívódik fel, többet lehet belőle fogyasztani a telítettség érzete nélkül

Hypertóniás ital: Az izotóniás italnál sűrűbb sportital. Nagy ásványi anyag és nyomelem tartalma miatt inkább regenerációra alkalmas, semmint edzés és versenyzés közbeni folyadékpótlásra. Akár pl. a szimpla narancslé is nevezhető hypertóniás italnak (magas cukor tartalom)

Vo2max: A szervezet maximális oxigénfelvevő képessége. Az állóképességi egyik legfelkapottabb és legtöbbet emlegetett mutatója. Azt fejezi ki, hogy a testünk mennyi oxigént képes felvenni, szállítani egy perc alatt a dolgozó izmokhoz. Ez az érték minél magasabb, annál jobb teljesítményre vagyunk képesek, minnél több oxigént kapnak az izmaink, annál később/intenzívebb munkánál kezdődik el a szervezet “elsavasodása”. A képet árnyalja, hogy a laktát/tejsavküszöb az az érték, ami megmutatja, hogy ennek a teljesítmények milyen százalékát vagyunk képesek huzamosabb ideig használni. Vagyis amíg a Vo2 max a motorunk méretét adja meg, addig a laktát küszöb mutatja, hol megy át a fordulatszámmérő pirosba.

Értékét több tényező befolyásolja, amelyeket az oxigén felvétel, szállítás és felhasználás lépései köré lehet csoportosítani.  Kezdőknél az edzés mennyiségének és minőségének emelése jelentősen emelheti a maximális oxigénfelvevő képességet, mivel azt keringési rendszer állapota, a tüdőkapacitás és az izmok oxigénfelvevő képessége jelentősen javul.

Koleszterin: A szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális) zsír alapú vegyület. A sejtmembránok alkotórésze, fontos szerepe van a hormontermelésben és az idegrendszer megfelelő működésében. A szervezet önmaga is képes előállítani, de nagy részét külső forrásból kell biztosítanunk. Két fő típusa létezik: az állati zsírokban fellelhető úgynevezett “rossz” koleszterin (LDL) és a főleg növényi olajokban lévő “jó” koleszterin (HDL)

LDL koleszterin: Ez az úgynevezett „rossz” koleszterin, vagyis az alacsony sűrűségű (low density lipoproteins) melynek káros hatása, hogy kis sűrűsége miatt hajlamos az érfalakra tapadni, így ott csökkenti az érfalak rugalmasságát, keresztmetszetét, megemelve így a magas vérnyomás és más keringési betegségek kockázatát.

HDL koleszterin: Az LDL koleszterinnel szemben, az a “jó” koleszterin, mely nagyobb sűrűsége miatt nem tapad meg az érfalon, sőt, segít a már letapadt plakkok eltávolításában, az érrendszer egészségesen tartásában.

Pronáció: A lábfej túlzott befelé dőlése futás közben. Rengeteg sportsérülés okozója lehet, hatúlzott a mértéke. Valamilyen szintű pronáció mindenkinél normális, ez ugyanis a láb egyik energia/ütés elnyelő rendszere. Többnyire a lábboltozat süllyedésével áll kapcsolatban, így egy „kilapult” talplenyomat lehet túlzott pronációra utaló jel. Legszembetűnőbb ismérve, ha a cipőnk talpának középső/első fele sokkal jobban kopott, mint a külső éle.

Szupináció: A lábfej túlzott kifelé dőlése. Fő tünete a futócipő külső élének erőteljes kopása.

Neutrális futócipők: Különleges támasszal nem rendelkező semleges cipők, melyek a normál futóstílushoz és lábtípushoz alkalmasak leginkább. Ha se befelé se kifelé nem dől jelentősen a lábad, és a lábboltozatod sem süllyedt jelentősen (pl. vizes papírra állva halszálka alakú lenyomatot hagy a lábad) ez a futócipő a megfelelő számodra.

Stabil futócipők: Olyan különleges belső támasszal bíró cipők, melyek segítenek a lábboltozat természetes ívének megőrzésében, és megakadályozzák, vagy legalábbis csökkentik a lábfej túlzott befelé dőlését (pronáció). Létezik enyhén/közepesen /erősen stabil cipők, így a lábad állapotától, a pronáció mértékétől függően kiválaszthatod a számodra legideálisabbat.

Csillapítás: A futócipő párnázottsága, puhasága, lényegében ütéselnyelő képessége. Annak mértéke, hogy mennyire párnázott cipőt akarsz használni a testalkati sajátosságoktól és edzéscéloktól is függ. Aki hajlamos sérülésekre, érzékeny a térde, vagy most ismerkedik a futással, esetleg túlsúllyal rendelkezik, jobb, ha puhább cipőt vesz, ami jobban kíméli az ízületeket. Ugyanez érvényes arra is, aki nagy távokat teljesít, és többnyire betonon/aszfalton fut. Ha könnyebb vagy, gyorsabb edzéseket végzel és már rutinos futó vagy, esetleg még puha talajon is futsz, számodra előnyös lehet egy gyorsabb, kevésbé párnázott cipő, mely nem nyeli el annyira az energiádat elrugaszkodáskor. A csillapítás hiányának extrém típusait képviselik a versenycipők, melyek tényleg csak kifejezetten gyors edzésekre és versenyekre használhatóak köszönhetően szinte papírvékonyságú talpuknak.

Gazdaságos futóstílus: A Vo2max és laktátszint mellett a teljesítményünkre futóstílusunk minősége, gazdaságossága van még kiemelt hatással. Ez nem jelöl mást, mint azt, hogy mennyi (felesleges) energiát használunk fel a mozgás során. Biomechanikailag minél rendezettebb a mozgásunk, minél kevesebb felesleges mozdulatot tartalmaz, (testtartás, talajfogás, karok és lábak mozgása…) annál kevésbé dolgozunk magunk ellen, így annál kisebb energiafelhasználással tudunk egy adott tempóban futni. Ez pedig azért fontos, mert mint tudjuk, az állóképességi versenyek és edzések egyik kardinális problémája a megfelelő mennyiségű energia megőrzése a verseny végére.

Futóiskola: Olyan, a futómozgás egyes lépéseit, fázisait gyakoroltató feladatok, amelyek az adott mozdulat enyhe eltúlzásával, ismételtetésével a minél nagyobb mozgáskiterjedést, gazdaságos futóstílust, megfelelő kivitelezést hivatottak begyakoroltatni.

Lépésfrekvencia: A futásunk dinamikájának, hatékonyságának egyik, ma már egyre több óra által mért paramétere. Az egy perc alatti lépések számát mutatja meg. Nagysága egyénfüggő, de általánosságban elmondható, hogy a magasabb frekvencia járul hozzá a magasabb sebességhez (sebesség = lépéshossz X lépésfrekvencia) és a sérülésmentes futóstílushoz is.

Lépéshossz: A futásunk dinamikájának, hatékonyságának másik, ma már egyre több óra által mért paramétere. Az adott oldali láb két talajfogása közötti térbeli távolságát mutatja meg. Optimális mérete szintén egyénfüggő. Ahogy a túl rövid lépéshossz sem hatékony (nem haladsz) a túl hosszú sem feltétlenül jó (magad elé lépve fékezed a testedet). A helyes arányt a lépésfrekvenciával együtt nézve tudsz a leghatékonyabban kialakítani egy számodra optimális futóstílust. Ehhez nagy segítség lehet egy futómozgás elemzés, ahol minden a témakörrel kapcsolatos mérhető dolgot megismerhetsz.

GCT: Futásdinamikánk harmadik mérhető eleme. A Ground Contact Time fogalom rövidítése. Azt mutatja meg, hogy milyen hosszú a támasz-fázisa a futólépésünknek, vagyis mennyi időt tölt el a lábunk a talajon lépésenként/elrugaszkodásonként. A növekvő vagy eleve magas GCT fáradásra, vagy nem megfelelő futóstílusra, gyenge lábizmokra utalhat.

SMR henger: Edzés kiegészítő regenerációs eszköz. Bár a masszázst nem helyettesíti, de edzések előtt és után segít feloldani az izomban a letapadásokat, fellazítani az izomzati pólyát, elősegítve így a megfelelő véráramlást, csökkentve az izommerevséget és gyorsítva a regenerációt.

Szuperkompenzáció: A szervezet tanulási folyamata. Az egyes edzések után testünk „szükségállapotba” kerül, elfárad. Regenerálódnia, újratöltenie kell. Ebből az alacsonyabb „töltöttségi szintből” jut pihenés után újra magasabb szintre, mintegy védekezésül a következő várható támadásra, vagyis edzésingerre. A megfelelő sűrűségű és erejű edzések kellő időt hagynak mind a lemerüléshez, mind a túltöltéshez. Ez a folyamat a szuperkompenzáció. Túl erős vagy/és túl sűrű edzések esetén a feltöltés nem elégséges, így túledzés, fáradás, sérülések alakulhatnak ki. Ellenkező esetekben, vagyis alacsony és ritka edzésingernél pedig az elvégzett munka nem hatékony, nem stimulálja a szervezetet a fejlődés irányába.

A bejegyzés szerzőjéről

Szilágyi Tibor az ENSPORT futóedzője. Néhány kiemelet eredménye edzőként: a 2016-os egy szenior VB-n csapat ezüstérmet szerzett Kovács Istvánnal, Halama Levente országos bajnokságon elért címei 100 km-es futáson, akinek a munkáját folyamatosan segíti, valamint Vizi Tibit is ő készítette fel a “Kör”-re. Sportolóként futott már 1:16-os félmaratont, és a Spar maratonon váltóban állt dobogón.

Nézd meg Szilágyi Tibi többi cikkét is!

Érdekel az állapotfelmérés?

Egy jó diagnózis már fél siker. A teljesítménydiagnosztika egyik célja a pillanatnyi állapot felmérése, a meglévő képességek vagy az esetleges hiányosságok monitorozása, majd a kapott adatok alapján az egyéni pulzus és watt célzónák, valamint a teljesítmény küszöbök meghatározása. A laboreredmények alapján olyan személyre szabott, ugyanakkor rugalmas edzésterv állítható össze, amely a sportoló ideális fejlődését szolgálja. Ezenfelül a teljesítménydiagnosztikai kontrollmérés kristálytiszta képet ad arról, jó irányba tart-e a felkészülés, és hogy kell-e finomhangolni az edzésprogramot.

Érdekel az edzéstervezés?

Ha strukturált, egymásra épülő edzéseket tervszerűen megvalósítod, sokkal könnyebb lesz a számodra fontos céljaidat elérni. Ahogyan egy nyaralást, vagy egy építkezést is megelőzi a tervezés, éppen így komoly edzésmunkát is hasonlóan kezdünk. Egy olyan jó edzésterv, ami laborvizsgálati eredmények alapján rád lett szabva, irányt mutat, ugyanakkor rugalmasan igazodik a mindennapjaidhoz és céljaidhoz. A mai, rohanó világunkban egyre fontosabb, hogy az edzésre szánt napi 1-2 órát hogyan tölti el a sportoló, hogyan tudja a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésére álló időt.

Tetszik a bejegyzés? Oszd meg barátaiddal is!

Mi az ENSPORT?

Az ENSPORT hazánk egyik leggyorsabban fejlődő és legsokoldalúbb sportszolgáltatója. Célunk olyan komplex rendszer kialakítása, ahol a sportteljesítmény minden területén számíthatnak ránk jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink. Sportlaborjainkban (Budapest, Sopron) teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokkal, kerékpár-beállítással és futómozgás-elemzéssel, valamint személyre szabott edzéstervezéssel, dietetikai tanácsadással és étrendtervezéssel segítjük a hozzánk forduló kezdő, amatőr és profi, nemzetközi versenyekre készülő futókat, triatlonistákat és kerékpárosokat.

Fontos számunkra, hogy valós igényekre épülő, tudományos módszerekkel támogatott és egyénre szabott megoldásokat nyújtsunk. A folyamatos fejlesztésekkel szeretnénk hosszú távú, megbízható szakmai partnerei lenni minél több hazai egyesületnek, hazai sportolónak, akár hobbi, akár amatőr, akár versenysportról van szó.

Munkánk során igyekszünk a legmagasabb szakmai színvonalat és minőséget képviselni. Ezért használunk olyan szoftvereket és rendszereket, melyek profi csapatoknál is beváltak, mint például a diagnosztikánál használt FirstBeat, melyet az angol és spanyol labdarúgó válogatottak mellett a Manchester City, a Valencia FC és a Chicago Bulls is használ. Edzéstervezésben a SKY Pro Cycling Team, az Orica Green Edge, a British Cycling, az USA Cycling edzői és elemző szoftvere a TrainingPeaks segíti a munkánkat.

Shares
Share This