A mai bejegyzés alapját Parti András, olimpikon hegyikerékpáros esettanulmánya biztosította.

Mostanában sokszor felmerült a kérdés, hogy 20 vagy 30 wattos terheléses protokoll a nyerő kerékpárosok teljesítménydiagnosztikáját illetően. Vannak jó páran, akik bejelentkezéskor 20 wattos emelést kérnek, noha mi 30 wattos emeléssel dolgozunk. A következőkben annak szeretnék utánajárni, hogy van-e jelentősége a protokollnak az eredmények szempontjából.

Az elmúlt években nagyon elterjedt a német BDR (kerékpáros szövetség) tesztprotokollja. Állítólag a legjobb, az egyetlen jó, és ezt kell alkalmazni – legalábbis sokszor érzem ezt, amikor másokkal beszélgetek. Én ezzel szemben azt állítom, hogy ez egy mérés, melynek vannak előnyei és vannak hátrányai. Mi jelenleg a 30 wattos terhelési lépcsőket alkalmazunk a laktát teszteken.

Mit is jelent ez?

Eljön hozzánk egy kerékpáros (vagy triatlonos), hozza a biciklijét, majd egy szoftver által szabályozott ergométeren, lépcsőnként állandó ellenálláson megterheljük. A terhelési szintek 3 percenként változnak, alacsony intenzitásról indulva egészen maximálisig. Itt jön be, hogy 20 vagy 30 wattal emeljük a terhelési lépcsőket? Melyik a jobb, melyik a pontosabb?

A tesztek állandó jellemzője, hogy a 3 perces lépcsők végeztével laktátot mérünk egy csepp vérből, hogy lássuk, a szervezetet mennyire viselte meg az adott ellenállás. A kapott laktátpontokat felhelyezzük egy koordinátarendszerbe, melyeket harmad rendű polinom függvénnyel “kötünk” össze. Illetve nem kötjük össze, hanem a pontok értékeinek a növekedésére illesztjük a görbét, vagy más néven trendvonalat. Az eljárás teljesen megszokott, több ezer eurós szoftverektől egészen az egyetemi ingyenes programokig mindenki ezt használja. Az illesztés nem halad át minden ponton, hanem a trendet figyeli. Erre azért van szükség, mert a kézi mérőeszközök eleve egy tizedes pontossággal határozzák meg az értéket, míg a laborban használatos laktátmérők 2 tizedesig, teszik ezt 3%-os, illetve utóbbi esetben 1-2%-os hibával. Ami azt jelenti, hogy normál mérési eloszlás mellett nagy valószínűséggel ennyire mértünk jól. Ettől ritkán persze lehet eltérés, és nagyobb a hiba. Vagyis a valószínűleg jó helyen lévő pontokra teszünk egy nagyobb valószínűséggel jobb görbét, mintha összekötnénk a pontokat.

Remélem követhető!

Az eljárásokra azért van szükség, mert ahogy örökmozgót nem tudunk előállítani, úgy 100%-os pontossággal mérni sem tudunk. Soha, sehol, semmit. De törekedni tudunk a minél kisebb hibára.

Eddig a pontig minden labor megegyezik, bevett matematikai eljárásokról beszéltünk. Innen jön a kérdés: mitől jobb a 20 watt? 20 watt esetében 1,5-szer több mért pontunk van, mint 30 wattos protokollnál, ami azt jelenti, hogy másfélszer több esélyünk van nagyobb hibát véteni. A függvény illesztését minimum 4 pontra tudjuk megtenni, 3 pontra harmadrendű polinom függvényt képtelenség tenni. Tehát 20 wattnál 160 Watt után, 30 wattos emelésnél 190 wattnál már elérjük a kívánt minimumot. Ez kb. azt jelenti, hogy síkon 26-28 km/h-val halad valaki. Vagyis olyan alacsony intenzitáson megtörténik a matematikai elvárás teljesítése, hogy bőven elég mért pontunk lesz. Ezt 50 W esetében már nem lehet elmondani, ugyanis 250 wattnál jön a 4. pont, ami nem mindenkinek érhető el elsőre.

Az illesztett görbe trendje pedig ugyanaz, pontosabban nagyban hasonló lesz, hiszen nem lehet kétszer ugyanolyan mérést teljesíteni, másképp fogalmazva, ugyanolyan hibákat véteni. Amikor kétszer mérünk egy adott laktátértéket a gépben, akkor 0,02-0,06-nyi eltérést tudunk mérni. Az értékek elemzése ugyanaz. Akit nagyon érdekel a matematikája, itt megteheti – vigyázat tömény matek, angolul!

30 watt esetében a gyorsabb protokoll magasabb maximális teljesítményt és kisebb terhelést jelent, ugyanolyan minőségi értékekkel. Ennek főleg edzetlenebb és fiatalabb korosztálynál van nagy jelentősége véleményem szerint. Edzettek esetében teljesen mindegy, ahogy Parti Andris eredményei is mutatják.

Összehasonlítás

Az ENSPORT által meghatározott küszöböket a mért eredmények, a saját értékelési módszerünk összevetésével, ezres nagyságrendű mérési tapasztalattal a hátunk mögött határozzuk meg, Dickhuth értékelési protokoll segítségével. Azért erről annyit el tudok árulni, hogy leggyakrabban a Log-log LT, mint aerob (alsó) küszöb meghatározási módszert alkalmazzuk. Pulzus adatokban 1-2 ütés eltérés lett a zónák meghatározása után, miközben a maximális pulzus mind a két esetben megegyezett.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy nem az a lényeg, hogy 20 vagy 30 W-tal emeljük az ellenállást lépcsőnként a teszt során, ennél sokkal fontosabb, hogy a mérés napján pihent és mentálisan felkészült állapotban legyél.  Én a 30 W-os módszer mellett tettem le a voksom, mert magasabb teljesítményre képes a sportoló miközben 33%-kal rövidebb terhelést ad a teszt.

A bejegyzés szerzőjéről

Erdélyi Nándor, 20 éve triatlonozik, sportolóként, többszörös válogatott, egyéni országos bajnok volt. Edzőként 9 éve foglakozik állóképességi sportolókkal. Az ENSPORT megálmodója, alapítója és jelenleg szakmai vezetője.

Nézd meg Erdélyi Nándor többi cikkét is! 

Érdekel az állapotfelmérés?

Egy jó diagnózis már fél siker. A teljesítménydiagnosztika egyik célja a pillanatnyi állapot felmérése, a meglévő képességek vagy az esetleges hiányosságok monitorozása, majd a kapott adatok alapján az egyéni pulzus és watt célzónák, valamint a teljesítmény küszöbök meghatározása. A laboreredmények alapján olyan személyre szabott, ugyanakkor rugalmas edzésterv állítható össze, amely a sportoló ideális fejlődését szolgálja. Ezenfelül a teljesítménydiagnosztikai kontrollmérés kristálytiszta képet ad arról, jó irányba tart-e a felkészülés, és hogy kell-e finomhangolni az edzésprogramot.

Érdekel az edzéstervezés?

Ha strukturált, egymásra épülő edzéseket tervszerűen megvalósítod, sokkal könnyebb lesz a számodra fontos céljaidat elérni. Ahogyan egy nyaralást, vagy egy építkezést is megelőzi a tervezés, éppen így komoly edzésmunkát is hasonlóan kezdünk. Egy olyan jó edzésterv, ami laborvizsgálati eredmények alapján rád lett szabva, irányt mutat, ugyanakkor rugalmasan igazodik a mindennapjaidhoz és céljaidhoz. A mai, rohanó világunkban egyre fontosabb, hogy az edzésre szánt napi 1-2 órát hogyan tölti el a sportoló, hogyan tudja a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésére álló időt.

Tetszik a bejegyzés? Oszd meg barátaiddal is!

Shares
Share This