Tudatosságot adunk! — válaszoltuk arra a kérdésre tegnap a törökbálinti versenyen, hogy mivel foglalkozunk. Azonnal meg is kaptuk a választ a verseny résztvevőjétől: “Az van, tudatosság az van.” A sportoló bevallása szerint ő egy csomó mindennek utánanézett, és véleménye szerint tudatosan készült, de a beszélgetés során világossá vált számára, hogy a tudatosságnak bizony vannak mélységei. Olyan mint a jéghegy. Látunk belőle valamennyit, és gondolhatjuk, hogy ismerjük. De ha lemerülünk, meglátjuk, milyen hatalmas a víz alatti rész. A mi munkánk is nagyon hasonlít ehhez. Mindenkinek van valamilyen szintű információja, tapasztalata a futásról, kerékpározásról. Több Ironman versenyen túl egyáltalán nem nevezhető kezdőnek senki. De ilyenkor is lehet még mélyebbre menni. Ahogy a mondás tartja: “a jó pap is holtig tanul.”
Félreértés ne essék, mi nem okosabbak vagyunk. Nem az észt osztjuk. Egyszerűen csak látunk olyan összefüggéseket, amik a felszínt szemlélve láthatatlanok. Nap, mint nap vizsgálódunk. A labormunka és az edzéseredmények elemézése nyomán kicsit olyanná vált a látásunk, mint a mátrixban a srácnak. Amíg Neo a monitort bámulva csak a zöld kódokat látta, addig a programozó előtt kirajzolódott a vörös ruhás nő is.
A részletek és az azok közötti összefüggések több dolgot befolyásolnak, mint gondolnánk.

Nem mindegy, hogy egy adott edzést milyen milyen időben, milyen tempóval, milyen pulzuson teljesítesz. Talán benned is megfogalmazódott már olyan kérdést, hogy “ha 140-es pulzussal futok, az jó?” Mit gondolsz, mi erre a válasz?

Attól függ…

Nézzük meg egy picit jobban, mitől is függ, hogy egy edzés jónak számít-e, ha az átlagpulzusod 140!

  1. kérdés: mire készülsz? Abban biztosan egyet tudunk érteni, hogy nem ugyanolyan edzésekkel kell készülni, ha pályán szeretnél 5.000 m-t futni 15 percen belül, vagy félmaratont 1:40-re, vagy egy teljes távú triatlon versenyen akarsz szintidőn belül célbaérkezni.
  2. kérdés: mikor lesz a fő versenyed? Nagyon nem mindegy, hogy egy adott edzést a verseny előtti napon, vagy előtte két-három hónappal csinálod, ahogyan az sem mindegy, hogy a felkészülésedre van 1-2 hónapod, vagy 9-10. Esetleg 2-3 év alatt szeretnél felkészülni.
  3. kérdés: mi a célod az adott versennyel? Célba szeertnél jut, és az időedermény egy cseppet sem érdekel? Vagy helyezésekért harcolsz, mert kellenek a világkupapontok?
  4. kérdés: hol tartasz most? A pulzuskontrollos edzéseim kezdetén 6:30-as tempónál csipogott az órám: jelezte, hogy lassítsak, mert a szívem gyorsabban vert, mint ahogy az adott edzésen futnom kellett. Borzasztóan zavart, hogy folyamatosan vissza kellett vennem a tempóból. Korábban sosem futottam még könnyű edzésen sem 5 percnél lassabban. Mégis ahhoz, hogy az E1-es zónában tudjak maradni, vagyis, hogy ne emelkedjen meg a puluzusom, vissza kellett vennem a tempót. Amikor erről meséltem sportolóinknak, vagy laikusoknak, többen megkérdezték, hogy minek váltottam, és miért szívattam magam a 6:30-as tempóval. A lényeg persze nem az, hogy milyen gyorsan (vagy lassan) futottam, hanem az, hogy tudtam-e tartani az E1-es zónát, vagyis, hogy sikerült-e a laktátküszöbömhöz terozó pulzusszinten, vagy az alatt futni. Ha fel akarod mérni, hol tartasz, ezt több módon tudhatod meg. Először is elmehetsz egy sportorvoshoz. Azt egyébként is javasoljuk a sportolóinknak, hogy évente menjenek kontrollra. Aztán csinálhatsz pályatesztet, ami szintén megmutat valamit az aktuális állapotodból. Na meg eljöhetsz hozzánk is teljesítménydiagnosztikára.
  5. kérdés: milyenek a külső körülmények? Ha tizenöt fokban tekersz, más pulzusértékeket fogsz tapasztalni, mint 38°C-ban. De különbséget tapasztalhatsz akkor is, ha hajnalban mész edzeni, vagy ha délután háromkor.
  6. kérdés: milyen hosszú volt az edzésed? Ha az átlag pulzusod 140-es, és az edzésed időtartama 30 perc, más hatást érsz el, mint ha ugyanennyit kalapál a szíved percenként, és két órán keresztül folymatosan a bringán tekersz, vagy épp futsz a terepen.
  7. kérdés: mi volt az adott edzés célja? Gyorsítani szerettél volna, állóképességet fejleszteni, vagy regenerálódni?
  8. kérdés: milyen terepen mentél? Síkon futottál, vagy végig emelkedőre mentél, vagy az edzés nagyobb részén lejtőn gurultál lefelé?
  9. kérdés: mennyit frissítettél? Frissítettél-e egyáltalán edzés közben.
  10. kérdés: mit ettél? Számít az is, hogy az edzés napján, de az azt megelőző napokban, mit és mennyit ettél.
  11. kérdés: milyen nap után teljesítetted az adott edést? Könnyű napod volt? Előtte sikerült kipihenned magad? Jól aludtál? Pihenő nap után mentél edzeni, vagy egy kemény edzést követően futottál másnap?
  12. kérdés: mennyire hangolódtál rá az edzésre? Én mindig azt javaslom a sportolóknak, hogy edzés előtt igenis szánjanak időt arra, hogy rá tudjanak hangolódni. Teljesen más lesz az eredménye annak, hogy fejben is ott vagy az edzésen, mint ha épp a napi kihívásokon rágódsz végig.
  13. kérdés: hogyan érezted magad edzés közben? végig jókedved volt, vagy leverten, esetleg feldúltan teljesítetted? Voltak esetleg holtpontok?
  14. kérdés: miből jött ki az átlagpulzusod? Lehet úgy is  140-es az átlagod, hogy az egyik szakaszon 120-as, a másikon 160-as, majd 130-as, aztán 150-es, meg úgy is, hogy szinte végig 138 és 142 között tudod tartani.
  15. kérdés: mi a te laktátküszöböd? Ha neked 135-nél van az E1-es zónát teteje, akkor a 140-es átlag azt jelenti, hogy percenként 5 ütéssel többet ver a szíved (ha épp az adott edzésnek az a célja, hogy E1-es zónában fuss). Laktátméréses lépcsőteszt (teljesítménydiagnosztikai vizsgálat) során pontos információt kaphatsz arról, hogy nálad ez hogy alakul.

Kérdéseket lehet még folytatni. Ráadásul itt most csupán az átlagpulzust emeltem ki. De talán ebből is érzékelhető, hogy egy adott edzés vagy verseny kiértékelésénél sok szempontot kell figyelembe venni. A tudatosság jóval többről szól, mint hogy van pulzusmérő a kezeden, vagy sem. Az edzésekről érdemes szubjektív és objektív információt rögzíteni. Akkor is, ha edzővel dolgozol, akkor is, ha magad állítod össze az edzéseidet. Könnyebb lesz kiértékelni az elmúlt napokat, heteket. Az elemzésre pedig azért van szükség, hogy látni lehessen, milyen irányba tart a felkészülésed, és lehessen tervezni a következő napokra.

Tudatos edzéseket, és ennek következtében tudatos teljesítményt kívánok neked!

A bejegyzés szerzőjéről

Klopfer Csaba, az ENSPORT kommunikációs vezetője. A kilencvenes évek eleje óta fut, korábban a kedvenc távja a félmaraton volt, mára ezt a maraton váltotta fel. Az elmúlt 14 évben dolgozott cégvezetőkkel, borászokkal, olimpikonokkal, marketing és értékesítési vezetőkkel, futókkal, kerékpárosokkal, gyerekeiket nevelő szülőkkel. Segített márkák felépítésében, párkapcsolatok megerősítésében, válások zökkenőmentes koordinálásában, vállalati értékesítési hatékonyság növelésében, és élsportolók mentális felkészítésében.

Nézd meg Klopfer Csaba többi bejegyzését is! 

Érdekel az állapotfelmérés?

Egy jó diagnózis már fél siker. A teljesítménydiagnosztika egyik célja a pillanatnyi állapot felmérése, a meglévő képességek vagy az esetleges hiányosságok monitorozása, majd a kapott adatok alapján az egyéni pulzus és watt célzónák, valamint a teljesítmény küszöbök meghatározása. A laboreredmények alapján olyan személyre szabott, ugyanakkor rugalmas edzésterv állítható össze, amely a sportoló ideális fejlődését szolgálja. Ezenfelül a teljesítménydiagnosztikai kontrollmérés kristálytiszta képet ad arról, jó irányba tart-e a felkészülés, és hogy kell-e finomhangolni az edzésprogramot.

Érdekel az edzéstervezés?

Ha strukturált, egymásra épülő edzéseket tervszerűen megvalósítod, sokkal könnyebb lesz a számodra fontos céljaidat elérni. Ahogyan egy nyaralást, vagy egy építkezést is megelőzi a tervezés, éppen így komoly edzésmunkát is hasonlóan kezdünk. Egy olyan jó edzésterv, ami laborvizsgálati eredmények alapján rád lett szabva, irányt mutat, ugyanakkor rugalmasan igazodik a mindennapjaidhoz és céljaidhoz. A mai, rohanó világunkban egyre fontosabb, hogy az edzésre szánt napi 1-2 órát hogyan tölti el a sportoló, hogyan tudja a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésére álló időt.
Tetszik a bejegyzés? Oszd meg barátaiddal is!

A kép forrása: Simon Maennling

Mi az ENSPORT?

Az ENSPORT hazánk egyik leggyorsabban fejlődő és legsokoldalúbb sportszolgáltatója. Célunk olyan komplex rendszer kialakítása, ahol a sportteljesítmény minden területén számíthatnak ránk jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink. Sportlaborjainkban (Budapest, Sopron, Kaposvár) teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokkal, kerékpár-beállítással és futómozgás-elemzéssel, valamint személyre szabott edzéstervezéssel, dietetikai tanácsadással és étrendtervezéssel segítjük a hozzánk forduló kezdő, amatőr és profi, nemzetközi versenyekre készülő futókat, triatlonistákat és kerékpárosokat.

Fontos számunkra, hogy valós igényekre épülő, tudományos módszerekkel támogatott és egyénre szabott megoldásokat nyújtsunk. A folyamatos fejlesztésekkel szeretnénk hosszú távú, megbízható szakmai partnerei lenni minél több hazai egyesületnek, hazai sportolónak, akár hobbi, akár amatőr, akár versenysportról van szó.

Munkánk során igyekszünk a legmagasabb szakmai színvonalat és minőséget képviselni. Ezért használunk olyan szoftvereket és rendszereket, melyek profi csapatoknál is beváltak, mint például a diagnosztikánál használt FirstBeat, melyet az angol és spanyol labdarúgó válogatottak mellett a Manchester City, a Valencia FC és a Chicago Bulls is használ. Edzéstervezésben a SKY Pro Cycling Team, az Orica Green Edge, a British Cycling, az USA Cycling edzői és elemző szoftvere a TrainingPeaks segíti a munkánkat.

Shares
Share This