TrainingPeaks, és ami mögötte van

A TrainingPeaks (TP) egy edzők és sportolók által egyre gyakrabban használt edzéselemző és tervező szoftver. Edzéseink nyomon követésére, dokumentálására, elemzésére és hosszabb távú trendek kimutatására, alakítására képes, segítve ezzel mind a sportoló, mint az edző munkáját. Első pillantásra (és másodikra is) bonyolultnak tűnhet a rövidítésekkel és grafikonokkal teletűzdelt program. De egy kis rutinnal már nem csak olyan dolgok összesíthetőek, vehetőek észre egy szempillantás alatt, amit eddig nehéz bogarászgatással tudtunk csak megfigyelni, de olyan új összefüggések is feltárulnak, amikre eddig nem is gondoltunk. Ezeken felül minden egyes edzés, vagy adott időszak összehasonlíthatóvá válik egymással, grafikusan és numerikusan egyaránt.

Az összefüggés szó hangsúlyozása kulcsfontosságú, hiszen a vizuálisan is látható értékek nem egyszer szorosabb kapcsolatban vannak, jobban mutatnak meg trendeket, mint azt korábban képzeltük.

Miért is fontos ez a sok szám?

Minden sportteljesítmény, minden eredmény, a fejlődés (akár a visszafele fejlődés is), a nem megfelelő formaidőzítés vagy a túledzettség is, számokkal (egyénileg) objektíven megfogható. Így jól látható trendek alakíthatók ki a konkrétan mérhető eredmények alapján. Ahogy a futásokhoz, bringázásokhoz használt eszközök egyre több mindent tudnak mérni, úgy

mi is egyre pontosabban meghatározhatjuk, miben, hol, mit és mennyit kell változtatnunk, hogy kiküszöböljük az észlelt hibákat, gyengéket.

Ugyanígy, ha következetesen vizsgáljuk az adatokat, megfigyelhetőek azok a trendek, amik egy esetleges jó teljesítményt, vagy sérülést előzhettek meg. Ez óriási segítség, ha megismételni vagy épp elkerülni akarunk egy hasznos vagy káros helyzetet, szituációt a következő felkészülés alatt.

Ez a nagymértékű adatmennyiség futó szemmel is felbecsülhetetlen, de a triatlonistáknak még inkább fontos, mert ott három sport osztozik a rendelkezésre álló szabadidőn/erőforrásokon, így ezek az optimális elosztása, a terhelési arányok megtalálása kulcsfontosságú.

Alapfeltétele a program és a rendszer megfelelő használatának, hogy a szükséges értékek helyesen legyenek beállítva, hogy pontos eredményeket kapjunk és ne vezessük félre magunkat. A rendszer rugalmasságát azonban jól jelzi, hogy nem teljesen helyesen megadott adatokkal is működik nagyjából a dolog. A tendenciák egymáshoz viszonyítva relatívan jók lesznek, észrevehetők például az edzés mennyiségében vagy intenzitásában bekövetkezett változások, csak nem azt és úgy fogják mutatni, amit kellene. Nem az objektív képet, csak egy relatív változatát fogjuk látni annak, amit szeretnénk.

Fontos kiemelni, hogy a TP és az általa biztosított adatok sem az edzőt, sem a sportolói visszajelzéseket nem helyettesítik.

Mivel minden ember más és más, így az adott ingerekre is másként fog minden szervezet válaszolni. Mindenki egyéni gyengékkel és erősségekkel, ennek megfelelően egyéni megoldásokkal fog rendelkezni. Ezeknek a megoldásoknak nem a TP fogja a nyitját adni, hanem a sportolói/edzői tapasztalat, tudás és lelemény, ötletesség, valamint a közös munka. A TP egy visszacsatolást tud csak adni, és segít számszerűsíteni, mint a cikk elején is írtam, hogy miből mennyit és mikor változtattunk, változtassunk.

Ezek alapján már látható, hogy egy naptárhoz hasonlóan sok mindenben az előre tervezést is megkönnyíti a program, de szerepe leginkább a már lezajlott edzések infóinak hasznos felhasználásában van. Nem a jövőt mutatja meg, hanem a múlt hibáit, illetve annak sikereit tárja fel, segítve ezzel egy jobb, optimális “jövő”, vagy következő szezon felvázolását.

A fontosabb rövidítések a TrainingPeaks-ben

  • TSS (Training Stress Score): A legfontosabb mérőszáma a programnak. Az edzések hosszából és intenzitásából számolt érték, amely lényegében a szervezetet ért inger nagyságát mutatja. Ennek segítségével nem csak az egyes edzések “nehézsége” látható, de hosszabb távon a heti/havi vagy még hosszabb trendek is nyomon követhetőek, mekkora terhelést is bír elviselni a szervezet. Az intenzitást többféleképpen is meg lehet adni, de jellemzően tempó, illetve pulzus vagy watt értékek alapján számol a program. Ha a számok itt nem megfelelően vannak megadva, már el is szakadtunk az objektív valóságtól, és már csak az egymást követő edzések relatív változékonyságát tudjuk nyomon követni.
  • IF (Intensity Factor): Az adott edzés intenzitását mutatja. Azt, hogy mennyire nehéz egy edzés a táv/idő és az intenzitás határozza meg. Míg a fejlődéshez mindkettőre nagy szükség van, a helyes intenzitás megtalálása nem csak fontosabb, de nehezebb is, mint a távok személyre szabása. Míg az alacsony intenzitás aluledzést, eredménytelenséget okoz, a túlzottan magas intenzitás sérülést és túledzést eredményez. Mindkettő nagy ívben elkerülendő. Az intenzitást a laktát küszöbünk és az edzés átlagpulzusa, küszöb watt értékek és az edzés átlag watt értéke alapján számolja a program. Mint itt is látszik, nem megfelelően beállított értékekkel torz képet kaphatunk csupán. Ezért is érdemes laborban mért edzészónákkal dolgozni, a kiszámol értékek helyett.
  • CTL (Chronic Training Load): Az elmúlt 7 hét edzésterhelésének “gördülő” átlaga, vagyis az elmúlt 49 nap átlagos heti TSS értékét mutatja.
  • ATL (Accute Training Load): Az elmúlt 1 hét átlagos terhelését, TSS értékét mutatja. Ha nem pihenő hétről van szó, nem regenerálódunk, vagy épp a sérülésünket pihenjük ki, akkor értelemszerűen a legtöbb esetben ennek magasabbnak kell lennie, mint CTL értéknek. Hogy miért? Mert ahogy haladunk előre az edzéseinkben, a fejlődés érdekében egyre erősebb
    (heteknek) és nagyobb ingereknek (TSS) kell kitennünk a szervezetet, hogy elérjük a kívánt célunkat.
  • TSB: Másnéven aktuális forma. Ez azt mutatja, mennyire vagyunk hadra foghatóak, vagyis mennyire pihentük ki az utóbbi idők edzéseit, vagy mennyire vagyunk, épp ellenkezőleg, elszokva a terheléstől. Az eredmény egy egyszerű kivonás. Az elmúlt 7 hét (CTL) és az elmúlt 1 hét (ATL) TSS-ének a különbsége. Értelemszerűen, a kemény edzések alatt, amikor az egymást követő hetek mindig erősebbek, mint az előzőek, ez a szám jelentősen a zéró pont alá süllyedhet. A tapering alatt azonban ennek emelkednie kell, ugyanis a verseny előtti időszak célja, hogy csökkentsük a terhelést az előző hetekhez képest (vagyis az ATL kisebb lesz mint a CTL), hogy frissen állhassunk a rajtvonalhoz.Hogy mi a megfelelő érték, arra nincs objektív mérőszám, de jó, ha enyhén 0 fölött van. A túlságosan alacsony (-10 vagy még kevesebb) azt mutathatja, hogy még fáradt a szervezet, míg a túl magas érték annak lehet a jele, hogy túlzásba vittük a “rápihenést”, azaz kevés inger ért az utolsó időszakban. Ilyenkor ellustul a szervezet. Ez szintén nem jó. A megfelelő értékek óriási különbséget mutatnak, így a versenyeredmények és a TSB értékek összevetése alapján te, vagy az edzőnk tudjuk eldönteni, hogy ránk egy hosszabb, alaposabb rápihenés, vagy egy rövidebb, szinte “lendületből” versenyzés van jobb hatással.

Ez egy növekvő terhelést/fejlődést mutató táblázat a programból. Jól látszik, milyen komplex, sok tényezős ábrák segítenek jobban szemléltetni, mi is zajlik a háttérben. Megyarázat: kék vonal: CTL, rózsaszín vonal: ATL, sárga vonal: TSB

Mint látszik, ebben az egyenletben minden érték szorosan összefügg a másikkal, és nagy egyéni különbségek lehetnek. Ez hangsúlyozza azt is, hogy letöltött sablonok, mások tanácsai és edzései alapján nem tudunk hatékonyan felkészülni, mert a kép sokkal komplexebb ennél. Mindezek mellett az is nyilvánvaló, hogy a kiinduló értékek helyessége kulcsfontosságú, ugyanis ennek hiányában dominóként dől össze az egész építmény, és nem kapunk reális képet. Ezért javasoljuk a laborvizsgálaton alapuló edzészónák meghatározását.

A bejegyzés szerzőjéről

Szilágyi Tibor az ENSPORT futóedzője. Néhány kiemelet eredménye edzőként: a 2016-os egy szenior VB-n csapat ezüstérmet szerzett Kovács Istvánnal, Halama Levente országos bajnokságon elért címei 100 km-es futáson, akinek a munkáját folyamatosan segíti, valamint Vizi Tibit is ő készítette fel a “Kör”-re. Sportolóként futott már 1:16-os félmaratont, és a Spar maratonon váltóban állt dobogón.

Nézd meg Szilágyi Tibi többi cikkét is!

Érdekel az állapotfelmérés?

Egy jó diagnózis már fél siker. A teljesítménydiagnosztika egyik célja a pillanatnyi állapot felmérése, a meglévő képességek vagy az esetleges hiányosságok monitorozása, majd a kapott adatok alapján az egyéni pulzus és watt célzónák, valamint a teljesítmény küszöbök meghatározása. A laboreredmények alapján olyan személyre szabott, ugyanakkor rugalmas edzésterv állítható össze, amely a sportoló ideális fejlődését szolgálja. Ezenfelül a teljesítménydiagnosztikai kontrollmérés kristálytiszta képet ad arról, jó irányba tart-e a felkészülés, és hogy kell-e finomhangolni az edzésprogramot.

Érdekel az edzéstervezés?

Ha strukturált, egymásra épülő edzéseket tervszerűen megvalósítod, sokkal könnyebb lesz a számodra fontos céljaidat elérni. Ahogyan egy nyaralást, vagy egy építkezést is megelőzi a tervezés, éppen így komoly edzésmunkát is hasonlóan kezdünk. Egy olyan jó edzésterv, ami laborvizsgálati eredmények alapján rád lett szabva, irányt mutat, ugyanakkor rugalmasan igazodik a mindennapjaidhoz és céljaidhoz. A mai, rohanó világunkban egyre fontosabb, hogy az edzésre szánt napi 1-2 órát hogyan tölti el a sportoló, hogyan tudja a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésére álló időt.

Tetszik a bejegyzés? Oszd meg barátaiddal is!

A képek forrásai: pexels.com, TrainingPeaks.com

Shares
Share This