A menstruáció hatása a teljesítményre

A nőknek még erre is érdemes odafigyelniük, hogy legjobb formájukat hozhassák

Egy olyan témát fogok taglalni, amiről azt hiszem nem túlzás kimondani, hogy mindenkit érint. Nőket mindenképp, de rajtuk keresztül a férfiakat is, ez pedig a menstruáció.

Hogy mi késztetett arra, hogy ezzel foglalkozzak?  Pár hete a laborban csináltam egy mérést, és valami eszetlen értékek jöttek ki laktát és pulzus tekintetében egyaránt.

Réka 2017 októberében járt a budapesti ENSPORT laborban egy teljes állapotfelmérésen, majd ezt követően decembertől kezdtünk el együtt edzeni. A téli alapozó időszak rendben zajlott, javult a futó teljesítmény, ehhez csökkent a pulzus, mindenki boldog volt, egészen 2018 április végéig. A mostani mérés alkalmával magasabb laktát értékeket mértünk, magasabb pulzus értékeket kaptunk, mint a tavalyi mérésen. A kezdeti sokkból helyreállva kiderült, hogy pont rossz időpontban mértük újra Réka teljesítményét. Sosem foglalkoztam a menstruáció teljesítményre gyakorolt hatásaival, egészen mostanáig.

A mérés utáni napokban számtalan külföldi “tanulmányt” olvastam át (mivel itthonit nem találni a témában), és megvilágosodtam. A női szervezet működése kis túlzással nap mint nap változik és befolyásolja a teljesítményt, illetve az ahhoz társuló értékeket, nézzük kicsit részletesebben miről is van szó.

I. szakasz
A 28 napos ciklust véve alapul a menstruációs ciklus első része az 1-től a 14. napig tartó rész, más néven a follikuláris szakasz, aminek jellemzője, hogy a tüsző növekedni kezd a petefészekben. Ahogy a tüsző növekszik, elkezdődik az ösztrogén kibocsátás. Ez a szakasz akkor ér véget, amikor a tüsző megreped, és egy petesejt kerül kibocsátásra. Ezt hívják ovulációnak, ami általában a 14. nap körül következik be. Az ovuláció vizeletvizsgálattal kimutatható, ami a luteinizáló hormon jelenlétét méri, valamint testhőmérséklet mérésével, hiszen az ekkor van a csúcson.

II. szakasz
A második szakasz a luteális szakasz, ami a 14. naptól a 28.- ig tart. Az ösztrogén és a progeszteron mennyisége is növekszik és megnövekedett mennyiségben marad egészen addig, amíg vagy megtörténik a megtermékenyítés, vagy megjön a menstruáció.

Az ösztrogén szint megemelkedése kifejezetten negatívan befolyásolja a teljesítményt.

A legszembetűnőbb fiziológiai hatások a megnövekedett testsúly, és a megemelkedett testhőmérséklet. A magasabb testhő miatt a nyugalmi és a terhelés alatti pulzus is magasabb lesz. (Rékánál közel 10 ütéssel magasabb nyugalmi pulzust mértünk, mint októberben.)

A premenstruációs időszakban általánosan megfigyelhető a súlynövekedés, ami főleg a vízvisszatartásnak köszönhető. Ilyenkor a hölgyek “felfújódnak”, és kissé megduzzadnak, illetve elnehezülnek a végtagjaik, ez futás szempontjából igencsak hátrányos. Ha épp ebben az időszakban szeretnénk egy teljesítménydiagnosztikát végezni, inkább ne tegyük, teljesen fals laktát értékeket fogunk kapni, mivel ilyenkor a vérplazma szintje csökken, ezáltal a vér sokkal sűrűbb lesz, és ez nagyban bezavarja a regenerációt is egyúttal.

A luteális szakaszban a hölgyek szervezete sokkal alkalmasabb az alacsony intenzitáson végzett edzésekre, mivel ilyenkor a szervezet szénhidrátot próbál tartalékolni, és könnyebben táplálkozik a zsír raktárakból. A ciklus első felében, a follikuláris szakaszban ez teljesen másképp működik, ilyenkor mehetnek az intenzívebb edzések, a szervezet ilyenkor könnyebben szabadít fel szénhidrátot az energia pótlására.

Ha kicsit jobban odafigyelsz az edzéseidre, akkor érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe venni, és ezek alapján (is) tervezni, így megkíméled magad a fejtöréstől, hogy “most miért nem megy úgy, mint múlt héten”.

Tetszik a bejegyzés? Oszd meg barátaiddal is!

A bejegyzés szerzőjéről

Berkes Gábor, az ENSPORT Kaposvár laborvezetője 15 év motokrossz után nyergelt át kerékpárra, és lett függője az állóképességi sportoknak. Öt éve kerékpározik, az idei a harmadik év, hogy versenyszerűen készül a mountain bike maratonokra. Személyi edzőként 5 éve dolgozik, emellett a kerékpáros és futó edzéstervezést egy éve végzi, amióta az ENSPORT-hoz csatlakozott.

Nézd meg Berkes Gábor többi cikkét is!

Érdekel az állapotfelmérés?

Egy jó diagnózis már fél siker. A teljesítménydiagnosztika egyik célja a pillanatnyi állapot felmérése, a meglévő képességek vagy az esetleges hiányosságok monitorozása, majd a kapott adatok alapján az egyéni pulzus és watt célzónák, valamint a teljesítmény küszöbök meghatározása. A laboreredmények alapján olyan személyre szabott, ugyanakkor rugalmas edzésterv állítható össze, amely a sportoló ideális fejlődését szolgálja. Ezenfelül a teljesítménydiagnosztikai kontrollmérés kristálytiszta képet ad arról, jó irányba tart-e a felkészülés, és hogy kell-e finomhangolni az edzésprogramot.

Érdekel az edzéstervezés?

Ha strukturált, egymásra épülő edzéseket tervszerűen megvalósítod, sokkal könnyebb lesz a számodra fontos céljaidat elérni. Ahogyan egy nyaralást, vagy egy építkezést is megelőzi a tervezés, éppen így komoly edzésmunkát is hasonlóan kezdünk. Egy olyan jó edzésterv, ami laborvizsgálati eredmények alapján rád lett szabva, irányt mutat, ugyanakkor rugalmasan igazodik a mindennapjaidhoz és céljaidhoz. A mai, rohanó világunkban egyre fontosabb, hogy az edzésre szánt napi 1-2 órát hogyan tölti el a sportoló, hogyan tudja a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésére álló időt.

Shares
Share This